Panyi Szabolcs álhírterjesztéssel vádolta meg Dobrev Klárát, a DK lemondott elnökét
A választási kampány lecsengése után nyilvánosan reagált az őt érintő állításokra Panyi Szabolcs, aki szerint a nevét és egy korábbi oknyomozó anyagát is felhasználták egy félrevezető politikai narratíva építéséhez. Az újságíró állítása szerint Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke egy közösségi médiás bejegyzésben olyan következtetéseket tulajdonított neki és szerzőtársainak, amelyek a valóságban nem szerepeltek az általuk jegyzett cikkben.
A hivatkozott oknyomozás nemzetközi együttműködésben készült, és a 2010-es években feltárt, Brüsszelhez köthető magyar hírszerzési tevékenységgel foglalkozott. A cikket többek között a Direkt36, valamint külföldi partnerek publikálták. Panyi szerint azonban a politikai kommunikáció során ezt az anyagot egy, általa „homályos hátterűnek” nevezett oldal tartalmával mosták össze, így azt a benyomást keltve, mintha az újságírók a jelenlegi politikai szereplők ellen fogalmaztak volna meg súlyos állításokat.
Az újságíró beszámolója alapján a bejegyzés megjelenése után közvetlenül jelezte az érintett politikusnak, hogy az állítások nem felelnek meg a valóságnak, és kérte azok helyesbítését. Elmondása szerint ez nem történt meg, és későbbi megkeresésére sem érkezett érdemi reakció.
Panyi Szabolcs a történteket egy szélesebb jelenségbe illesztette, párhuzamot vonva az általa korábban feltárt, úgynevezett „Matrjoska” típusú dezinformációs módszerekkel. Ezek lényege, hogy hiteles médiumok nevére és arculatára hivatkozva terjesztenek valótlan vagy torzított információkat, ezzel növelve azok hitelességének látszatát.
A történet egyik fontos eleme az újságíró döntése volt, hogy a kampány idején nem reagál nyilvánosan az ügyre. Indoklása szerint egy azonnali megszólalás csak tovább erősítette volna a félrevezető tartalmak terjedését, különösen egy olyan médiakörnyezetben, ahol az állítások gyorsan és sokszor ellenőrizetlenül jutnak el széles közönséghez.
Utólag úgy értékeli, hogy a hallgatás stratégiai szempontból helyes döntés volt, mivel a konkrét ügy végül elveszett a kampány zajában. Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy később mégis tisztázza a történteket, és nyoma maradjon annak, hogy az ilyen típusú eszközök nem kizárólag egyetlen politikai oldalhoz köthetők.
