Megfenyegette a magyar kormányt a Hamász
Kemény hangú közleményben ítélte el a Hamász a magyar kormány döntését, miszerint kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A palesztin terrorszervezet egyúttal felszólította Magyarországot, hogy térjen vissza a nemzetközi szervezetbe, és adja át az izraeli miniszterelnököt a hatóságoknak. Mint ismert, Benjamin Netanjahu ellen a hágai testület tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot a Gázában elkövetett háborús bűncselekmények gyanúja miatt.
A Hamász szerint a magyar döntés „erkölcstelen álláspont”, amely „nyilvánvaló bűnrészességet” jelent. A közlemény éles szavakkal bírálta a magyar kormányt, és úgy fogalmazott, hogy ezzel „arcul csapták a nemzetközi igazságszolgáltatást”, valamint megerősítették a nyugati országokra – különösen Magyarországra és az Egyesült Államokra – jellemző kettős mércét.
A palesztin külügyminisztérium is tiltakozott Netanjahu budapesti jelenléte ellen, és felszólította a magyar hatóságokat, hogy tartsák be a nemzetközi jogot. A felszólalásokhoz több nemzetközi civil szervezet is csatlakozott, köztük az Amnesty International és a Human Rights Watch, akik szerint Magyarországnak kötelessége lenne együttműködni az ICC-vel.
Netanjahu budapesti tartózkodása alatt kiemelt védelemben részesül, erről a Terrorelhárítási Központ (TEK) gondoskodik. A védelem az izraeli miniszterelnök életének, útvonalainak és programjainak biztosítására is kiterjed. Orbán Viktor a látogatás során közös sajtótájékoztatót tartott az izraeli kormányfővel a Karmelita kolostorban, ahol hivatalosan is megerősítette: Magyarország elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot. Indoklása szerint az intézmény „politikai bírósággá” vált, így nem kívánnak tovább részt venni annak munkájában.
Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke közleményében elhatárolódott a kormány döntésétől, ugyanakkor hangsúlyozta: nem szabad terrorveszéllyel riogatni a lakosságot. Véleménye szerint a Hamász nyilatkozata nem tartalmaz közvetlen fenyegetést Magyarország ellen, kizárólag politikai kritikát. Vona arra figyelmeztetett, hogy a Hamász tevékenysége – ellentétben például az al-Kaidáéval – nemzetközileg nem kiterjedt, hanem elsősorban a Gázai övezetre és Ciszjordániára koncentrálódik.
A magyar közéletben és diplomáciában is hullámokat vető ügy rávilágít arra a kényes egyensúlyra, amelyet a kormány igyekszik fenntartani: egyoldalú nemzetközi állásfoglalások mellett komoly jogi és erkölcsi vitákat kockáztat – nemcsak a nemzetközi közösség, hanem saját társadalma előtt is.
