Magyar Péter kéri saját mentelmi jogának felfüggesztését, rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez
Magyar Péter miniszterelnök rendkívüli bejelentésben reagált arra, hogy az ügyészség egyszerre kezdeményezte az ő, valamint Hankó Balázs fideszes és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A kormányfő közölte: azt kéri az Országgyűléstől, hogy az ügyészségi indítvány megérkezése után haladéktalanul függesszék fel az ő mentelmi jogát is, és ennek érdekében rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi.
Magyar szerint az ügyészség azzal, hogy ugyanazon a napon kezdeményezte a három képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, megpróbálja összemosni az ellene a 2024-es szórakozóhelyi incidens miatt folyó ügyet a Hankót és Sesztákot érintő büntetőeljárásokkal. Ezt a miniszterelnök politikai célú lépésnek nevezte.
Hankó Balázs korábban azt állította, hogy az ellene folyó eljárás „koholt vádakon” alapul és koncepciós jellegű. Seszták Miklós pedig keddi közleményében tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Magyar bejelentésében azt mondta, hogy Hankó Balázst az NKA-üggyel összefüggésben hűtlen kezeléssel, Seszták Miklóst pedig a Volánbuszhoz kapcsolódó nyomozásban hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel hozza összefüggésbe az ügyészség. Az ezekkel kapcsolatos mentelmi eljárás megindítását kedden kezdeményezték. A Hankó mentelmi jogával kapcsolatos kérdés már korábban is felmerült; a Legfőbb Ügyészség szeptember elején még azt közölte, hogy egy ilyen indítvány megtételéről minden esetben nyilvánosan tájékoztatnak.
A miniszterelnök azt mondta, saját ügyében nem kíván a mentelmi joga mögé bújni. Közlése szerint szívesen lemondana róla, erre azonban nincs lehetősége, ezért arra kéri az Országgyűlést, hogy függessze fel azt. Magyar egyúttal rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi, hogy mindhárom mentelmi ügyben mielőbb megszülethessen a döntés.
Magyar részletesen kitért a 2024-es, budapesti szórakozóhelyen történt incidensre is. Azt mondta, ma sem cselekedne másként, mert állítása szerint egy provokátort próbált megakadályozni abban, hogy fiatalokat zaklasson. Az ügy korábban Magyar európai parlamenti mentelmi jogával kapcsolatban is eljárásokhoz vezetett; az Európai Parlament 2025-ben több, Magyar mentelmi jogát érintő kérelemmel foglalkozott.
A kormányfő most azt is bejelentette, hogy feljelentést tesz a 2024-es rendőri intézkedésben részt vevő vezetők ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés miatt. Magyar állítása szerint az incidens után búvárokat küldtek az áradó Dunába az eltűnt telefon felkutatására, amivel szerinte indokolatlanul veszélyeztették az érintett rendőrök életét. Azt is állította, hogy az intézkedés mögött politikai utasítás állhatott; ezt a bejelentésében nem támasztotta alá bizonyítékkal.
Magyar Péter rendkívül élesen támadta a Legfőbb Ügyészség korábbi működését is. Azt állította, hogy a Polt Péter nevével fémjelzett időszakban az ügyészség egyes szereplői politikai érdekeket szolgáltak, ezért szerinte a szervezetben átvilágításra és felelősségre vonásra van szükség. Az ügyészség működésével kapcsolatban az elmúlt időszakban más oldalról is megfogalmazódtak súlyos állítások: Fürcht Pál volt főügyész kedden arról beszélt, hogy egy korábbi ügyben szerinte szóban határozták meg számára, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni és milyen irányba mehet az eljárás.
A miniszterelnök az új legfőbb ügyész megválasztását is összekapcsolta a történtekkel. Közölte: szerinte akár három héten belül új vezetője lehetne az ügyészségnek. Baka András köztársasági elnök egy nappal korábban Szathmáry Zoltánt jelölte a tisztségre, Magyar azonban hétfőn még azt mondta, nem látja biztosítottnak a jelölt támogatását a Tisza-frakció részéről.
Magyar Péter a bejelentését azzal zárta, hogy lelkiismerete tiszta, és „örömmel és büszkeséggel” áll a hatóságok elé. Egyúttal Seszták Miklósnak, Hankó Balázsnak, Rogán Antalnak és a Matolcsy családnak is üzent, azt állítva, hogy most „tényleg indul az út a börtönbe program”. Az érintettekkel szembeni büntetőjogi felelősségről jogerős bírósági döntés hiányában nem lehet tényként beszélni.
