Megkerülhetik az önkormányzatokat a legalább 250 lakásos lakóparkok építői
A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a jövőben kiemelt beruházássá nyilvánítják azokat a lakóparképítéseket, amelyek legalább 250 lakás megépítését célozzák, és a lakások legalább 70 százaléka megfelel a 3 százalékos kedvezményes Otthon Start hitel feltételeinek. A Miniszterelnökség közlése szerint ezzel már ősszel több ezer új lakás építése indulhat el.
A kiemelt beruházási státusz gyorsított engedélyeztetést jelent, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az ilyen projekteknek nem kell megfelelniük a helyi önkormányzatok településrendezési szabályainak és rendeleteinek. Így olyan lakóparkok is megépülhetnek, amelyekre a helyi hatóságok normál eljárásban nemet mondanának – például közlekedési, zöldfelületi vagy környezetvédelmi okokból. A jogszabály értelmében a beruházások vizsgálatát az Otthon Start Programiroda végzi majd az Építési és Közlekedési Minisztérium részvételével.
A kormány célja a hivatalos indoklás szerint az, hogy néhány hónapon belül több ezer újépítésű lakás fejlesztése induljon el, az építésügyi szempontok érvényesítése mellett. A kritikusok azonban attól tartanak, hogy a helyi közösségek véleményének teljes mellőzésével, nagy sűrűségű, modern lakótelepek jelenhetnek meg olyan területeken is, ahol ez súlyos terhelést jelentene az infrastruktúrára, a közlekedésre és a környezetre.
A rendelet egy másik kormányzati intézkedéssel együtt érkezett: a fix 3 százalékos lakáshitelprogrammal párhuzamosan a kabinet lakhatási tőkeprogramot is indított. Ennek keretében a nagy lakóparképítő cégek kedvezményes feltételekkel juthatnak állami tőkéhez. A program kedvezményezettjei között megjelentek Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthető magántőkealapok is, ami felveti annak lehetőségét, hogy a most bevezetett könnyítések nyomán felépülő új lakások jelentős részét a kormányfőhöz közel álló üzleti körök valósítják majd meg.
Bár a kormány szerint az intézkedések a lakhatási problémák enyhítését szolgálják, a helyi önkormányzatok és civil szervezetek egy része úgy látja, hogy a szabályozás leginkább a nagyvállalkozók érdekeit védi, miközben a települések élhetősége és a közösségi szempontok háttérbe szorulnak. A kiemelt beruházási státusz így nemcsak a bürokráciát vágja le, hanem az önkormányzati kontrollt is, ami hosszú távon alapjaiban formálhatja át a városképet.
