Magyar Péter: A honvéd esküje nem egy kormánynak, hanem Magyarországnak szól

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseit állította példaként a frissen felavatott honvédtisztek elé Magyar Péter miniszterelnök augusztus 20-án, a Kossuth téren tartott ünnepi zászlófelvonáson és tisztavatáson. A kormányfő beszédében Görgei Artúr, Damjanich János és Klapka György életútján keresztül a felkészültség, a hazához való hűség, a kitartás és a katonákért vállalt felelősség fontosságáról beszélt.

Magyar Péter felidézte, hogy az 1848-as forradalom után mindössze néhány hónap alatt kellett megszervezni a magyar honvédséget. Mint mondta, ehhez olyan katonai vezetőkre volt szükség, mint Görgei Artúr, akinek története azt mutatja, hogy a katonai vezetés nem a „hangerő vagy az egyenruha”, hanem a tudás, a felkészültség és a felelősség kérdése.

A frissen esküt tett tisztekhez fordulva úgy fogalmazott: a rendfokozatot most megkapják, a tekintélyüket azonban szolgálatukkal kell megszerezniük.

Damjanich János példájáról szólva a miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a haza nem származás kérdése. Szerinte a szerb gyökerű honvédtábornok története arra emlékeztet, hogy „a haza egy vállalás, közösség, hűség”, és aki Magyarországot saját hazájának érzi, az dolgozik érte, szükség esetén pedig meg is védi.

Klapka Györgyöt a kitartás és a katonái iránt érzett felelősség példájaként említette. Felidézte, hogy Komárom akkor is kitartott, amikor a szabadságharc már elbukott, Klapka pedig az erőd átadásakor olyan feltételeket harcolt ki, amelyek katonáinak is védelmet biztosítottak. Magyar Péter szerint a jó parancsnokot nem az mutatja meg, hogy hány ember áll mögötte, hanem az, hogy ő mennyire áll a rábízott emberek mögött.

A kormányfő beszédében kitért a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetre is. Mint mondta, Európában háború zajlik, a világ kiszámíthatatlanabbá vált, miközben új fegyverrendszerek jelennek meg, és a hadviselés rendkívüli sebességgel változik.

„Ebben a világban Magyarországnak erős honvédségre van szüksége. Nem azért, mert háborút akarunk, éppen ellenkezőleg: azért, mert békében akarunk élni” – fogalmazott.

Magyar Péter szerint a békéhez jó diplomácia és szövetségesek mellett saját katonai erőre is szükség van. A Magyar Honvédségnek olyan haderővé kell válnia, amelyre a magyar emberek és Magyarország szövetségesei egyaránt számíthatnak: jól felszereltnek, jól kiképzettnek, technológiailag korszerűnek és jól vezetettnek kell lennie.

Beszédének egyik hangsúlyos részében a miniszterelnök arról beszélt, hogy a honvédségben kizárólag annak szabad számítania, ki miként szolgálja Magyarországot. Kijelentette: egy működő országban a katonának nem valamely politikai oldalt, hanem a hazáját kell szolgálnia.

„Kormányok jönnek-mennek, de Magyarország marad” – mondta, hozzátéve, hogy a honvédek esküje nem egy kormánynak, miniszterelnöknek vagy pártnak, hanem Magyarországnak és a magyar embereknek szól.

A frissen felavatott tisztektől ezért nem azt kérte, hogy mindenben értsenek egyet vele, hanem azt, hogy legyenek „jó, hű katonái az országnak”, tartsák be a törvényeket és vigyázzanak a rájuk bízott emberekre.

Magyar Péter végül azt kérte a tisztektől, hogy amikor döntési helyzetbe kerülnek, mindig Magyarország érdeke legyen számukra az első. Mint fogalmazott, egy erős országnak nem engedelmes, hanem erős intézményekre van szüksége, az erős intézményekhez pedig erős jellemű emberek kellenek.