Visszavágott az OPUS TITÁSZ: már megnyerték az uniós forrásokat, amikor az MFB kizárta őket
Élesen reagált az OPUS TITÁSZ Zrt. arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) az átláthatósági követelmények nem teljesítésére hivatkozva kizárta a társaságot az uniós helyreállítási alapból finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérő-telepítési pályázatokból. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat szerint a döntés nemcsak szakmailag és jogilag megalapozatlan, hanem közvetlenül a Tiszántúl lakosságát, vállalkozásait és intézményeit hozza hátrányos helyzetbe.
A történet különösen érdekes fordulatot vett az OPUS TITÁSZ szerdai közleményével. A társaság állítása szerint ugyanis nem arról van szó, hogy pályázata már az eljárás elején fennakadt volna az átláthatósági követelményeken. Éppen ellenkezőleg: az OPUS TITÁSZ közlése alapján sikeresen átment a jogosultsági vizsgálaton, pályázatát szakmailag is értékelték, majd az MFB augusztus 6-án arról értesítette a vállalatot, hogy az értékelés pozitív eredménnyel zárult.
A társaság szerint az MFB ekkor már a támogatási szerződések megkötéséhez szükséges dokumentumokat is bekérte.
Négy nappal később azonban fordult a helyzet. Az MFB igazgatósága augusztus 10-én az átláthatósági követelmények nem teljesítésére hivatkozva kizárta az OPUS TITÁSZ-t a pályázatokból.
A vállalat most éppen ezt az eljárást támadja. Érvelésük szerint az átláthatóság vizsgálata a pályázati folyamat első szakaszának része: ha egy jelentkező ezen nem felel meg, pályázatát szakmailag már nem is értékelik. Az OPUS TITÁSZ szerint ezért érthetetlen, hogyan juthatott el a pályázat a pozitív szakmai döntésig és a szerződéskötés előkészítéséig, ha később mégis arra hivatkozva zárták ki őket, hogy nem teljesítették az átláthatósági követelményeket.
A társaság ezért valamennyi rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget igénybe kívánja venni, és jogi úton próbálja megvédeni a hálózatfejlesztésre szánt forrásokat.
Az ügy azonban messze túlmutat az OPUS TITÁSZ és az MFB vitáján.
A társaság Magyarország egyik meghatározó villamosenergia-elosztó hálózati engedélyese, hatalmas tiszántúli ellátási területtel. Az RRF-pályázatok pedig nem egyszerűen egy magánvállalat üzleti beruházásait finanszíroznák: az elektromos hálózat korszerűsítését, kapacitásának növelését és az okosmérők telepítését szolgálják.
Az OPUS TITÁSZ ezért úgy fogalmaz, hogy az MFB döntésével valójában „a tiszántúli lakossági és vállalati, intézményi villamosenergia-fogyasztókat” zárják ki ezekből a fejlesztési lehetőségekből.
Ez lényegében ugyanarra az ellentmondásra mutat rá, amely már a kormány bejelentése után is kirajzolódott: papíron az OPUS TITÁSZ-t és annak tulajdonosi körét érinti a kizárás, a gyakorlati következmények azonban egy egész országrész villamosenergia-hálózatának fejlesztésében jelentkezhetnek.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter korábban közölte, hogy az MFB döntésének oka az átláthatósági követelmények nem teljesítése volt. A miniszter ugyanakkor azt is jelezte, hogy a kormány a pályázati konstrukción kívüli eszközökkel igyekszik gondoskodni arról, hogy az érintett települések ne maradjanak ki az energetikai fejlesztésekből.
Ezt az OPUS TITÁSZ most üdvözölte, de hangsúlyozta: ettől még tisztázni kell az MFB döntésének jogszerűségét.
A vita így két szálon folytatódhat. Egyrészt jogi kérdéssé válik, hogy szabályosan és kellően megalapozottan zárta-e ki az MFB az OPUS TITÁSZ-t egy olyan pályázati folyamat végén, amely a társaság állítása szerint néhány nappal korábban még pozitív eredménnyel zárult. Másrészt továbbra is nyitott a Tiszántúl szempontjából sokkal fontosabb kérdés: pontosan miből, mikor és milyen volumenben pótolja a kormány az így kieső uniós hálózatfejlesztési forrásokat.
Az OPUS TITÁSZ közleménye alapján ugyanis a helyzet már nem egyszerűen arról szól, hogy Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége elesett egy uniós pályázattól. Ha a társaság állításai helytállóak, akkor egy már pozitívan elbírált pályázatot fordított vissza néhány nap alatt az MFB, miközben a döntés következményeit potenciálisan a Tiszántúl fogyasztói viselhetik.
A következő lépés így már a kormányé és az MFB-é: nemcsak azt kellene világosan megmagyarázniuk, hogy pontosan milyen átláthatósági probléma miatt vált kizárhatóvá négy nappal később egy korábban megfelelőnek ítélt pályázó, hanem azt is, hogyan garantálják, hogy ebből végül egyetlen tiszántúli háztartás, vállalkozás vagy település se kerüljön hátrányba.
