Orbán újra az orosz energiára építene, miközben válsággal riogat
Orbán Viktor szombat délelőtt újabb videóval jelentkezett, amelyben egy közelgő energiaválság képét vázolta fel Európa és Magyarország számára. A miniszterelnök szerint a helyzet napról napra romlik, és az egyetlen reális válasz az, ha az Európai Unió azonnal növeli az olaj- és gázkészleteit – minden lehetséges forrásból, beleértve az orosz energiát is.
A videóban elhangzott, hogy a válság súlyossága miatt „minden nap számít”, ezért Orbán még húsvétkor is egyeztetett szlovák partnerével, Robert Fico. A két kormány álláspontja szerint Brüsszelnek azonnal fel kellene függesztenie az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat, és nyomást kellene gyakorolnia Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre a Barátság kőolajvezeték megnyitása érdekében.
A miniszterelnök egyértelműen elutasította az Európai Unió energiaátállási törekvéseit is, amelyeket drágának és a magyar családok számára megfizethetetlennek nevezett. Beszédében külön kitért a Tisza Párt javaslataira, amelyeket szerinte „a kukába kell dobni”, mert azok veszélyeztetik az ország stabilitását.
A háttérben valóban feszült a nemzetközi helyzet: a közel-keleti konfliktus, különösen az iráni háborús fejlemények és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság komoly hatással vannak a globális energiapiacokra. Az Európai Unió importfüggősége miatt különösen érzékeny az ilyen sokkokra, és egy tartós árnövekedés könnyen gazdasági nehézségekhez vezethet.
Ugyanakkor a szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az energiaárak emelkedése nem csupán geopolitikai okokra vezethető vissza, hanem az európai energiarendszer szerkezeti problémáira is. A cseppfolyósított földgáz (LNG) piacán egyre erősödik a verseny, miközben az ellátás is kiszámíthatatlanabbá válik. Az EU gázimportjának jelentős része az Egyesült Államokból érkezik, ami újfajta függőségeket hozott létre.
Az osztrák AUF1 csatorna értesülései szerint az Európai Bizottság egyes körei már olyan intézkedéseket is mérlegelnek, amelyek a koronavírus-járvány idején bevezetett korlátozásokra emlékeztetnek. Bár Dan Jørgensen hivatalosan nem erősítette meg ezeket az információkat, korábban már felvetette a fogyasztás csökkentésének szükségességét, beleértve a közlekedés visszafogását és az otthoni munkavégzés ösztönzését.
A konkrét uniós lépések egyelőre nem körvonalazódnak, de az biztos, hogy Európa energiapolitikája ismét politikai törésvonalak mentén alakul. Orbán Viktor mostani megszólalása ebbe a vitába illeszkedik: egy olyan irányt képvisel, amely a rövid távú ellátásbiztonságot az orosz kapcsolatok helyreállításában látja, miközben az uniós stratégia épp ennek ellenkezőjére épül.
