Nagy Márton optimista a jövő évi minimálbér-emeléssel kapcsolatban

A minimálbér kétszámjegyű emelkedésére van esély, de a 13 százalékos emelés kevésbé valószínű – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség Makrokonferenciáján. A hároméves bérmegállapodás értelmében januártól 13, 2027-től pedig 14 százalékos emelés lenne esedékes, de a megváltozott gazdasági pálya miatt most újratárgyalják az emelés mértékét. A miniszter szerint a szakszervezetek várhatóan 12–13 százalékos, a munkáltatói oldal pedig 9–10 százalékos növelést javasol majd.

Az állam feladata lehet a két oldal álláspontjának közelítése, ám Nagy Márton arra is figyelmeztetett, hogy ez komoly költségvetési következményekkel járhat. Példaként említette a munkáltatók által szorgalmazott, 12 százalékra történő szociális hozzájárulási adócsökkentést, amely évente mintegy 200 milliárd forintos kiesést jelentene az államkasszának. Ennek ellenére nem zárta ki, hogy szükség lehet erre a lépésre, ha biztosítani akarják a kétszámjegyű minimálbér-emelkedést.

A garantált bérminimumról is meg kell állapodni, amely hagyományosan két százalékponttal kisebb mértékben emelkedik, mint a minimálbér. A kormány a harmadik negyedéves GDP-adatok október végi megjelenése után, novemberben várhatóan véglegesíti a megállapodást.

A miniszter hangsúlyozta: a bérek kérdése nemcsak a családok megélhetése miatt kulcsfontosságú, hanem a gazdaság egészének teljesítménye szempontjából is. A magyar termelékenység jelenleg elmarad az uniós átlagtól, így a további fejlődés feltétele a hatékonyság növelése, amelyet automatizációval, digitalizációval és innovációval lehet elérni. A feszes munkaerőpiac önmagában is kikényszeríti a termelékenység javulását – tette hozzá.

A kormány új ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet készít, amely négy pillérre épül: forrásbiztosításra, adócsökkentésre, a kereskedelmi szabályok könnyítésére és a mesterséges intelligencia elterjesztésére. A program célja, hogy a vállalkozások versenyképességét erősítse, és enyhítse a vámháború negatív hatásait.

Nagy Márton kitért az energiahelyzetre is: bár a háztartások kedvezményes áron jutnak áramhoz, a vállalatoknak magas költségekkel kell számolniuk, miközben Magyarország továbbra is jelentős mértékben importálja az elektromos energiát. A hazai napelem-kapacitás ugyan gyorsan bővült, de a tárolási lehetőségek hiánya akadályozza a hatékony felhasználást. A miniszter bejelentette, hogy a kormány programot indít az energiatárolás fejlesztésére, amely kulcsa lehet a fenntartható és olcsóbb vállalati energiaellátásnak.

A bérmegállapodás sorsa tehát még bizonytalan, de a következő hetekben eldőlhet, hogy jövő januártól mennyivel emelkednek a legkisebb fizetések Magyarországon.