Bérlakásépítési program indulhat uniós forrásból, a magánfejlesztők is fontos szerepet kaphatnak
A lakhatási válság enyhítését célzó új bérlakásépítési program előkészítésén dolgozik a kormány, amelynek finanszírozását részben a nemrég felszabaduló uniós források biztosíthatják. A tervek szerint nemcsak állami vagy önkormányzati beruházások valósulhatnak meg, hanem a magánszektor is jelentős szerepet kaphat az új lakások létrehozásában.
A múlt héten politikai megállapodás született 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott uniós forrás felszabadításáról. A helyreállítási alapból érkező mintegy 10 milliárd euróból a kormány több területet is támogatna, köztük a lakhatást és a kis- és középvállalkozások fejlesztését. A rendelkezésre álló keretből 1,5 milliárd eurót fordítanának e célokra.
A program kidolgozásában a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint a Magyar Fejlesztési Bank vesz részt. A cél nemcsak új bérlakások létrehozása, hanem a kollégiumi férőhelyek számának növelése is.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a leggyorsabb és leggazdaságosabb megoldás az lehet, ha magánfejlesztők építenek új lakásokat, és vállalják, hogy azok egy részét a köz rendelkezésére bocsátják. Ez történhet például lakásügynökségi jellegű konstrukcióban, ahol a lakások ugyan magántulajdonban maradnak, de meghatározott feltételekkel megfizethető bérlakásként működnek.
Az elképzelések szerint az MFB uniós forrásból a beruházások költségeinek mintegy 20 százalékát biztosítaná támogatásként, míg a fennmaradó 80 százalékot a magántőke adná. A számítások alapján ez akár 3–5 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést is elindíthat, ami ezermilliárd forintos nagyságrendű beruházást jelenthet Magyarországon.
A program elsősorban azokat a városokat célozná, ahol a lakhatási problémák a legjelentősebbek. Budapest, Debrecen és Győr biztosan a kiemelt helyszínek között szerepel, de más egyetemi és ipari központok bevonását is vizsgálják.
A miniszter ugyanakkor nem zárta ki a közberuházásban, közbeszerzés útján megvalósuló lakásépítéseket sem, különösen olyan térségekben, ahol a piaci szereplők számára kevésbé vonzó a fejlesztés.
A részletek kidolgozása még folyamatban van, jelenleg többféle pénzügyi eszköz – támogatások, kedvezményes hitelek, garanciák és tőkebefektetések – alkalmazását vizsgálják. A végleges konstrukció kialakítását a piaci egyeztetések és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások is befolyásolják.
A tervek szerint a program előkészítése még az idei év végéig lezárulhat. A beruházások indulásának üteme helyszínenként eltérő lehet, különösen a rozsdaövezeti fejlesztések esetében, ahol az előkészítés hosszabb időt vehet igénybe. A kormány célja ugyanakkor, hogy még ebben a parlamenti ciklusban látható és kézzelfogható eredményeket hozzon a bérlakásépítési program.
A fejlesztések kiválasztásánál fontos szempont lesz, hogy azok jól megközelíthető, megfelelő tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező területeken valósuljanak meg, és szervesen illeszkedjenek a városok meglévő szerkezetéhez.
