Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a Mol-nál

gazdaság

Bennfentes kereskedelem gyanúja miatt rendőrségi vizsgálat tárgya lehet Ratatics Péter, aki nemcsak a MOL Nyrt. egyik vezető tisztségviselője, hanem az Újpest FC elnöke is. A gyanú alapját az adja, hogy a Mol több vezetőjével együtt – köztük Ratatics Péterrel – időben érzékeny részvényeladások történtek éppen akkor, amikor a Barátság kőolajvezetéken megszakadt az orosz szállítás Magyarország felé, ám erről a piac csak hetekkel később kapott hivatalos tájékoztatást.

Az ügy előzménye, hogy a tőzsdei kisbefektetőket képviselő érdekvédelmi szervezet szerint a szállítási leállás már a hivatalos közlés előtt árfolyamérzékeny információnak minősülhetett. Ezzel párhuzamosan néhány nap leforgása alatt összesen mintegy másfél milliárd forint értékben adtak el Mol-részvényeket a vállalat felső vezetéséhez tartozó személyek. Ratatics Péter január 26-án közel 53 ezer darab részvényt értékesített, mintegy 200 millió forintos nagyságrendben, közvetlenül azelőtt, hogy a vezeték leállása nyilvánosságra került volna.

A Magyar Nemzeti Bank piacfelügyeleti eljárást indított annak tisztázására, sérültek-e a tőkepiaci szabályok, különösen a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezések. Az ügy ezzel párhuzamosan büntetőjogi szálat is kapott: a rendőrség megerősítette, hogy magánszemély feljelentése alapján vizsgálják a történteket, és nem zárható ki, hogy nyomozás indul bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.

A Mol álláspontja szerint sem tájékoztatási kötelezettségük, sem a vezetők részvényügyletei nem sértették a hatályos jogszabályokat. A vállalat arra hivatkozik, hogy a Barátság vezeték leállása kezdetben nem jelentett azonnali ellátási kockázatot, és a háború idején korábban is előfordultak átmeneti fennakadások, amelyek nem befolyásolták érdemben az üzletmenetet. Érvelésük szerint a részvényeladások időzítése üzletileg racionális lehetett, hiszen a Mol papírjai történelmi árfolyamcsúcs közelében forogtak, ami önmagában is indokolhat profitrealizálást.

A jogi kérdés azonban nem az, hogy létezett-e piaci racionalitás, hanem az, hogy a tranzakciók pillanatában rendelkeztek-e az érintettek olyan, még nem nyilvános információval, amely alkalmas lehetett az árfolyam befolyásolására. A bennfentes kereskedelem ugyanis nem megérzés vagy erkölcsi kategória, hanem szigorúan meghatározott jogi tényállás: pontos, nem nyilvános és árfolyamérzékeny információ felhasználása kereskedési döntés során.

Ratatics Péter szerepe azért különösen érzékeny, mert a Mol felső vezetésének tagjaként szükségszerűen hozzáférhet olyan információkhoz, amelyek a piac számára még nem ismertek. A hatóságoknak most azt kell rekonstruálniuk, hogy a szállítási leállás mikor vált bennfentes információvá jogi értelemben, mikor döntött erről a vállalat, és hogy a részvényeladások idején ki, pontosan mit tudott. Ha a vizsgálat arra jut, hogy az információ bizalmassága sérült, és azzal valaki kereskedett, az már nem adminisztratív kérdés, hanem büntetőjogi felelősséget is felvető ügy.

Az eljárás várhatóan hosszú lesz, hónapokig, akár tovább is eltarthat, mire a felügyelet és a rendőrség lezárja a vizsgálatot. Addig is a kérdés nyitott marad: puszta egybeesésről volt szó egy kivételesen kedvező piaci környezetben, vagy olyan döntésekről, amelyek mögött a piac számára még nem ismert információ állt. Az ügy tétje nemcsak egy vállalat vagy egy vezető megítélése, hanem a magyar tőkepiacba vetett bizalom is.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük