Kórházak és szakrendelők tömeges átalakítását javasolta egy nyilvánosságra került tanulmány
Jelentős átalakításokat tartalmazó egészségügyi reformterv került nyilvánosságra: a HVG megszerezte azt a 2020-ban készült, „Projekt Hippokratész” nevű tanulmányt, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) készített az Orbán-kormány megbízásából. A 352 millió forint közpénzből készült anyagot a Belügyminisztérium 2030-ig titkosította arra hivatkozva, hogy döntés-előkészítő adatokat tartalmaz, így a dokumentum tartalma eddig nem volt ismert a szélesebb nyilvánosság számára.
A HVG szerint a tanulmány hitelességét több, korábban az egészségügyi kormányzattal kapcsolatban álló forrás is megerősítette. A lap úgy tudja, a dokumentumot készítő projekt egy átfogó reformcsomagot tartalmazott: összesen 53 különálló intézkedési javaslatból állt volna, amelyek alapjaiban alakították volna át a magyar egészségügyi ellátórendszer szerkezetét.
A terv egyik legérzékenyebb pontja a járó- és fekvőbeteg-ellátás radikális átszervezése volt. A tanulmány szerint a 2019-ben működő 108 fekvőbeteg-ellátó intézményből 2035-re mindössze 70 maradt volna. Ez együtt járt volna az aktív kórházi ágyak számának jelentős csökkentésével is: a 41 ezer ágy helyett nagyjából 27 ezer maradt volna a rendszerben.
A változások a járóbeteg-ellátást is érintették volna. A jelenlegi struktúrában működő 557 szakrendelőből a tervezet szerint 221 maradt volna fenn 2035-re. A dokumentum készítői ezt az ellátórendszer „racionalizálásával” indokolták.
A koncepció nem kizárólag intézménybezárásokról szólt volna. A tanulmány szerint az átalakítás célja az ellátás hatékonyságának és minőségének javítása lett volna. A megszűnő kórházakat például nem számolták volna fel teljesen: ezek jelentős részét krónikus betegeket ellátó intézményekké vagy szociális, idősgondozási központokká alakították volna át.
A javaslat az ellátórendszer hierarchiáját is átrajzolta volna. A tervek szerint minden megyében egy regionális kórház működött volna, Budapesten pedig négy centrumkórház és hét helyi kórház alkotta volna az alapstruktúrát. A fővárosi intézmények közül több országos jelentőségű központként működött volna tovább.
A reformcsomag a háziorvosi rendszer átalakítását is tartalmazta. A tanulmány készítői külön figyelmet fordítottak a tartósan betöltetlen praxisok problémájára: ennek kezelésére a háziorvosok jövedelmének 130–140 százalékos emelését javasolták első lépésként, hogy vonzóbbá váljon a praxisok átvétele.
A dokumentumban a hálapénz visszaszorítása is szerepelt célként. Ezt az intézkedést az Orbán-kormány később valóban megvalósította az egészségügyi jogviszony átalakításával és a hálapénz büntethetőségének bevezetésével.
A HVG információi szerint az intézményi struktúrát érintő jelentős változtatások lehettek az egyik oka annak, hogy a kormány nem kívánta nyilvánosságra hozni a tanulmányt. A kiszivárgott anyag politikai reakciókat is kiváltott.
A cikk megjelenése után a Facebook-oldalán reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is. A politikus azt állította: a most nyilvánosságra került dokumentum az Orbán-kormány eddig eltitkolt egészségügyi terveit tartalmazza. Bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a tanulmány alapján számos kisebb vidéki kórház megszűnhetett volna, és szerinte a koncepció a magánegészségügy szerepének további növekedésével is számolt.
