Jogellenesen fosztotta ki a fővárost a kormány

A Fővárosi Törvényszék döntése értelmében jogszerűtlenül járt el a Magyar Államkincstár, amikor 2025 májusában 10,2 milliárd forintot vont le a főváros számlájáról szolidaritási hozzájárulás címén. A bíróság az azonnali jogvédelem biztosításáról határozott: megtiltotta az Államkincstárnak, hogy június, július és augusztus hónapokra újabb beszedési megbízást nyújtson be, és elrendelte a májusi összeg visszafizetését Budapest részére, kamatokkal együtt.

A döntés indoklása szerint a főváros speciális helyzetben lévő önkormányzatként több millió ember közszolgáltatásáért felelős. A beszedési megbízás teljesülése likviditási ellehetetlenüléssel fenyegette a várost, ami közvetlenül veszélyeztette volna a kötelező feladatok ellátását. A bíróság ezért úgy ítélte meg, hogy az azonnali jogvédelem hiánya nagyobb közérdeksérelmet okozna, mint annak biztosítása.

Budapest vezetése az idei költségvetésben 89 milliárd forint helyett csupán 38 milliárd forint szolidaritási hozzájárulással számolt, utalva arra, hogy ezen összeg fölött már az állam nettó nyertese a rendszernek, miközben a város finanszírozása veszélybe kerül. A főváros hangsúlyozta: nem a közteherviselés elvét kérdőjelezi meg, hanem annak aránytalan mértékét.

A májusi inkasszó egy hajnali órában történt, közvetlenül azután, hogy Budapest benyújtotta az azonnali jogvédelem iránti kérelmét, amit a Magyar Államkincstár csak napokkal később továbbított a bíróság felé. Az eset kiemelt figyelmet kapott, mivel egy közigazgatási jogi határvonal átlépésére utalhat: egy bírósági felülvizsgálat alatt álló ügyben már nem lett volna szabad végrehajtani az intézkedést.

A döntés üzenete egyértelmű: a kormány nem kezelheti kiszolgáltatott félként a fővárost. A bíróság szerint a kormányzati elvonások mértéke a működőképesség határára sodorta Budapestet, amit számításokkal és konkrét adatokkal is alátámasztott a főváros. A következő hónapokban további tárgyalások és várhatóan újabb jogi lépések következhetnek – a fő kérdés azonban továbbra is az marad: miként lehet a közszolgáltatásokat fenntartani egy olyan pénzügyi rendszerben, amely Budapestet nem partnerként, hanem pénzforrásként kezeli.