Török Gábor: a valódi kérdés nem Sulyok Tamás, hanem az, hogy mire használható a kétharmad
Nem Sulyok Tamás személye, hanem a politikai hatalom természetének egyik legfontosabb kérdése került a középpontba azzal, hogy a Tisza Párt alkotmánymódosítással távolítaná el hivatalából a köztársasági elnököt. Erre hívta fel a figyelmet csütörtöki Facebook-bejegyzésében Török Gábor politikai elemző, aki szerint egy ilyen döntés jóval túlmutat a jelenlegi államfő megítélésén.
„Ha a fegyver kint van az asztalon, az azt jelenti, hogy akár használni is lehet. Ha a fegyvert elsütik, onnantól kezdve az már nem lehetőség, hanem a repertoár, a gyakorlat része” – fogalmazott az elemző, aki szerint a kétharmados parlamenti többség valódi mércéje nem az, hogy mire jogosítja fel a kormányt, hanem az, hogy milyen önkorlátozást gyakorol.
Török Gábor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz is rendszeresen élt alkotmányozó többségével, amikor politikai céljainak érvényesítéséhez módosította a szabályokat. Az Alkotmánybíróság átalakításától kezdve a bírósági rendszer módosításán át számos olyan lépést tett, amelyet ellenfelei azzal bíráltak, hogy a kétharmados felhatalmazást nem önmérséklettel, hanem erőpolitikával használta fel.
A politikai elemző szerint most éppen azok készülnek hasonló eszközhöz nyúlni, akik korábban ezt a gyakorlatot kifogásolták. Megfogalmazása szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök eltávolítása egyetlen alkotmánymódosítással még az elmúlt másfél évtized alkotmányos változtatásai között is feltűnő lépés lenne, hiszen nem egy intézmény átalakításáról vagy jogkörök módosításáról szólna, hanem egy konkrét személy mandátumának megszüntetéséről.
Az elemző szerint a döntés valódi következménye nem a jelenlegi államfő leváltása lenne, hanem az a precedens, amelyet ezzel a parlament megteremtene. Ha egyszer bebizonyosodik, hogy egy kétharmados többség alkotmánymódosítással bármikor megszüntetheti egy hivatalban lévő államfő megbízatását, akkor ez a lehetőség a jövőben is ott marad a politikai eszköztárban. Egy későbbi, valóban pártoktól független köztársasági elnöknek is számolnia kellene azzal, hogy amennyiben konfliktusba kerül az aktuális parlamenti többséggel, ugyanilyen módon eltávolítható.
Török Gábor külön kiemelte, hogy ez a vita nem Sulyok Tamás teljesítményéről szól. Saját megfogalmazása szerint is sokszor bírálta a jelenlegi köztársasági elnököt, és szerinte az új parlamenti többségnek lehetnek politikai kifogásai vele szemben. Álláspontja szerint azonban az alkotmány módosításának ilyen célú felhasználása olyan útra vezethet, ahol a kétharmados többség már semmilyen valódi korlátot nem ismer.
A bejegyzésre Magyar Péter miniszterelnök is reagált. Közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Nem lenne szép dolog szembemenni a demokratikus népakarattal és felhatalmazással…”
A vita ezzel új szintre lépett, hiszen már nem csupán az államfő személyéről vagy egy alkotmánymódosítás technikai részleteiről szól, hanem arról is, hogy egy választási győzelem meddig ad felhatalmazást a politikai rendszer szabályainak átírására.
Éppen ezért sokak számára ismerős lehet a helyzet. A Fidesz hosszú éveken át arra hivatkozott, hogy kétharmados felhatalmazást kapott a választóktól, ezért joga és kötelessége átformálni az államszervezetet. Most a Tisza Párt ugyancsak a választói akaratra hivatkozik egy olyan alkotmánymódosítás kapcsán, amely alapvetően változtatná meg egy közjogi tisztségviselő helyzetét. A politikai szereplők kicserélődtek, a logika azonban sokak szerint kísértetiesen hasonló: ha a politikai célt nem lehet másként elérni, akkor a szabályokat kell hozzá igazítani.
Török Gábor szerint éppen ezért lesz történelmi jelentőségű a parlament előtt álló döntés. Nem azért, mert Sulyok Tamás marad vagy távozik hivatalából, hanem azért, mert választ ad arra a kérdésre, hogy a kétharmados többség önmaga számára is képes-e korlátokat felállítani, vagy valóban minden eszközt megengedhetőnek tart a politikai akarat érvényesítéséhez.
