300 milliárdos Budapest-tervek várnak az uniós pénzre – zöld fővárosi ambíciók 2029-re

Mintegy 300 milliárd forint értékű, előkészített városfejlesztési programcsomag vár arra, hogy megnyíljanak az uniós források – erről beszélt Karácsony Gergely a II. fővárosi Föld napja konferencián. A főpolgármester szerint a jelenlegi helyzet nemcsak kihívás, hanem kivételes lehetőség is: ha Magyarország hozzáfér a kohéziós és helyreállítási forrásokhoz, Budapest azonnal képes lenne elindítani a régóta előkészített fejlesztéseket.

A tervek súlypontja egyértelmű: 178 milliárd forint jutna közlekedési fejlesztésekre, 50 milliárd a közterek megújítására, 38 milliárd árvízvédelemre és szennyvízkezelésre, míg 34 milliárd forintot fordítanának szociális és lakhatási programokra. Ezek a projektek már bekerültek az uniós operatív programokba, azonban a források befagyasztása miatt az elmúlt két évben gyakorlatilag parkolópályára kerültek – jelenleg csupán a fejlesztések 18 százalékához tartozik támogatási szerződés.

A főpolgármester világossá tette: a városvezetés nemcsak a pénzre vár, hanem konkrét, kidolgozott elképzelésekkel készül arra, hogyan kellene elkölteni azt. A cél egy élhetőbb, fenntarthatóbb Budapest, amely képes megállítani – sőt megfordítani – a lakosságfogyást. Mint elmondta, a belváros az elmúlt évtizedekben lakóinak felét elvesztette, miközben európai példák, például Bécs azt mutatják, hogy tudatos városfejlesztéssel nemcsak megtartható, hanem növelhető is a népesség.

A koncepció egyik kulcseleme a „15 perces város” elve, vagyis az úgynevezett közelség forradalma: a mindennapi szolgáltatások legfeljebb negyedórás elérhetősége. Ez egy olyan városszerkezetet feltételez, amely több kisebb, jól működő „városi egységből” áll össze, csökkentve az ingázási kényszert és növelve az életminőséget.

A konkrét projektek között szerepel a budai és pesti fonódó villamoshálózat továbbfejlesztése, a Nyugati tér teljes átalakítása és a felüljáró lebontása, valamint a Bajcsy-Zsilinszky út és a Lehel tér emberközpontúbb újragondolása. Emellett már megkötötték a CAF-villamosok beszerzésére vonatkozó támogatási szerződést, és előkészítés alatt áll egy nagyszabású trolibusz- és elektromosbusz-flottafejlesztés is.

Kiemelt elem a Rákosrendező térségének átfogó fejlesztése, amelyet a főpolgármester történelmi léptékű projektként jellemzett. Ezzel párhuzamosan egy 50 milliárd forintos városi zöldítési program is indulhat, amely érinti a pesti alsó rakpartot, a Városháza parkot és a Nagykörút megújítását, valamint az Egészséges utcák program keretében több mint húsz beavatkozást tizenkét kerületben.

A tervek között szerepel egy országos jelentőségű társasházi és panelfelújítási program is, amelyhez szintén uniós forrásokat várnak. A főpolgármester szerint ennek szükségességét gyakorlatilag minden szakmai szereplő elismeri, még ha a politikai döntések eddig nem is ebbe az irányba mutattak.

Karácsony Gergely szerint, ha a fejlesztések megvalósulnak, Budapest akár 2029-ben pályázhat az Európa zöld fővárosa címre. A kérdés most már nem az, hogy vannak-e tervek, hanem az, hogy lesz-e hozzájuk forrás – és politikai akarat.