Szombaton harmadszor lesz éjszakai libegőzés az 50 éves Libegőn
A kis híján Puszivasútnak vagy Drótcsacsinak elnevezett vonalat 1970. augusztus 19-én adták át, másnap pedig már az utasok is használhatták. Augusztus 29-én pedig mi is utazhatunk rajta éjszakai üzemmódban, gyönyörködve a város fényeiben.
2020. AUGUSZTUS 29-én újra várja a libegőzni vágyó utasait a III. Libegők Éjszakája!
Nyitvatartás: 19.00 – 01.00 (00.30 percig lehet a völgyállomásról a hegyállomásra utazni)
A rendezvény külön erre az alkalomra szóló 2500 Ft-os retúrjeggyel lesz látogatható!
A jegyek már elővételben is megvásárolhatók 2020. augusztus 7-től az alábbi helyszínen: a Deák téri Múzeumban, nyitvatartási időben, 10:00-től 17:00-ig.
Cím: 1052, Budapest Deák Ferenc téri metró aluljáró
A jegyek a Libegő szállítási kapacitásának a mértékéig állnak rendelkezésre! A rendezvényen csak az eseményre kiadott 2500 Ft-os jeggyel vehető igénybe. A menetjegy egy retúr/menettérti utazásra jogosítja fel az utast. Kedvezményes jegy a rendezvényre nem vásárolható.
Libegő, sikló, fogaskerekű
A főváros útjain ma is találkozhatunk nem mindennapos közlekedési eszközökkel: a Várhegy oldalában ingázó, az idén épp százötvenedik születésnapját ünneplő Budavári Sikló, illetve a nála csak négy évvel fiatalabb, a Városmajorból a Széchenyi-hegyig kapaszkodó Fogaskerekű mellett feltűnt már itt villamospótló villamos, trolipótló troli, sőt, még villamospótló autóbuszt pótló villamos is.
Nem mehetünk el azonban szó nélkül a Zugligeti Libegő mellett sem, hiszen
a 262 méteres szintkülönbséget alig néhány perc alatt letudó kötélpályát épp ötven évvel ezelőtt, 1970. augusztus 19-én adták át, másnap pedig a legbátrabb látogatók már használhatták is a lezúduló víz által évezredeken át mélyített Zugligeti-katlant a János-hegy alatti Hármaskút-tetővel összekötő felvonót.
A vonal ötlete egy fiatal mérnök, ifjabb Hantos István fejéből pattant ki, aki 1933-ban azt javasolta a fővárosnak, hogy függővasutat a Zugligetből a János-hegyre.
A felvetés sikert aratott, sőt, a terv előzetes engedélyt is kapott, de – minden bizonnyal az anyagi lehetőségek szűkösségének köszönhetően – nem vált valósággá.
Ezzel persze nem veszett a semmibe a libegőről szőtt álom. Noha a mai BKK elődjeként működött BSZKRT (a népnyelvben csak Beszkárt) az utaslétszámmal kapcsolatos aggályai ellenére 1940-ben úgy tűnt, hogy a városvezetés a tettek mezejére lép, Magyarország azonban egyre mélyebbre sodródott a háborúba, így az ötlet perifériára szorult. Negyedszázados csend után a XII. kerületi Tanács felkérte az állami tervezőirodák egyikét, az Út- és Vasútépítési Tervező Vállalatot (UVATERV), hogy készítse el a vonal terveit, melyeket végül Sidlovits József és Frankó Endre szignózott.
Csak véletlenül lett Libegő…
Olyan ragyogó, sokszor érdekes asszociációkat keltő névjavaslatok bukkantak fel, mint az: Acélpók, Elevátor-bele-bátor, Égi fotel, Émelygő, Fel-le-jános (hiszen a pálya a János-hegy felé tart), Fotellift, Gyönyörszék, Hegyi-kopter, Huza-vona, Janikopter, Látóbatár, Szellő-szán, Tájdrót, Puszivasút, Drótcsacsi, vagy épp a Villamos-szék.
Összeállította: Újpesti Hírmondó
