Gépjárműadó: épp a válságban vonnak el 34 milliárdot

Budapest Kormány koronavírus önkormányzat

Elveszi a kormány a gépjárműadót az településektől, és válságkezelésre fordítja. A helyzetet közelebbről vizsgálva az látszik, hogy a tétel nagyját már 2013-ban elvették, és a legtöbb esetben nincs szó jelentős összegről a költségvetésen belül. De a járványban és a válságban sok feladat hárul az önkormányzatokra is, ezért érthető, ha a polgármesterek nem repesnek az örömtől, ráadásul vannak olyan falvak, ahol a büdzsé jókora részét adta ez a forrás.

A kormány szombaton jelentette be a koronavírus okozta válság elleni újabb lépéseit, egy gazdaságvédő csomagot, amelyet költségvetési  átcsoportosításokból és különadókból finanszíroz az állam. A csomag részeként megsarcolják a bankokat, a multikat és a pártokat, a legnagyobb megütközést azonban az keltette, hogy az önkormányzati büdzséktől is több tízmilliárd forintot elvonnak. 

A településeket érintő részt az úgynevezett gépjárműadó átcsatornázása jelenti, ebből a forrásból összesen nagyjából 34 milliárd forinttal gyarapítja a kormány a válságalapot, a túloldalon, az önkormányzatok büdzséjében viszont mínuszként jelentkezik. 

A gépjárműadó (korábbi nevén súlyadó) lényegét tekintve nem helyi adónem, hanem egy részben átengedett központi adó: az önkormányzatok az éves költségvetési törvényben meghatározott százalékát kapják meg (kivéve a megyék és a főváros, ezek az önkormányzatok nem kapnak belőle).

RÉGEBBEN AZ ÁLLAM A TELJES ÖSSZEGET ÁTENGEDTE, 2013 ÓTA AZONBAN A GÉPJÁRMŰADÓBÓL BEFOLYÓ ÖSSZEG 60-40 ARÁNYBAN OSZLIK MEG

a központi költségvetés és a települések között. A válságalappal a maradék 40 százalékot veszi magához az állam.

De mennyit számít ez az összeg? A Magyar Államkincstár adatai alapján  

NÉHÁNY ESETET KIVÉVE ELÉG JELENTÉKTELEN TÉTELRŐL BESZÉLÜNK, LEGALÁBBIS BÉKEIDŐBEN ÉS KÖLTSÉGVETÉSARÁNYOSAN.

Településtípusonként vizsgálva azt látjuk, hogy átlagosan minden esetben 2 százalék alatt marad a gépjárműadó a teljes költségvetésben: 2018-ban

  • a fővárosi kerületeknél 1,5%-ot,
  • a megyei jogú városoknál 0,9%-ot,
  • a városoknál 1,2%-ot,
  • a községeknél 1,5%-ot

tett ki az ebből a forrásból származó bevétel a teljes költségvetési bevételen belül átlagban, és összesen 31,9 milliárd forint volt – ugyanez 2013 előtti szabályozással közel 80 milliárd forint lett volna (2012-ben még 70,7 milliárd forint volt, ez zuhant össze 2013-ra 28 milliárdra). Az utóbbi években azonban a tétel nagyobb része már eleve a központi kasszába vándorol.

Ha azt nézzük meg, mennyi a gépjárműadó aránya a közhatalmi bevételekhez viszonyítva (ezek azok a tételek, amelyeket az önkormányzat maga szed be, nem állami támogatásként kap), akkor már nagyobb szórást látunk: 

  • a fővárosi kerületeknél 3%,
  • a megyei jogú városoknál 3,4%,
  • a városoknál 6,5%,
  • a községeknél 18,8%. 

Egyesével végignézve találunk jópár olyan községet, ahol ennél is sokkal jelentősebb tétel a gépjárműadó,

VAN OLYAN PEST MEGYEI KISTELEPÜLÉS, CSOMÁD, AHOL A KÖLTSÉGVETÉS FELÉT TETTE KI AZ INNEN BEFOLYT ÖSSZEG 2018-BAN. 

Érthető, hogy a polgármesterek szívják a fogukat a már eleve jócskán megkurtított önkormányzati költségvetések további sarcolása miatt, hiszen

VÁLSÁGHELYZETBEN NEM TÚLZÁS AZT ÁLLÍTANI, HOGY MINDEN FORINT SZÁMÍT.

Egyes önkormányzatok a koronavírus-válság helyi kezelésére települési szolidaritási alapokat hoznak létre, amelyek jobb esetben néhány tízmillió forintos kerettel gazdálkodnak, ha ezekhez viszonyítjuk a gépjárműadó maradék 40 százalékának elvonásával kijövő összegeket, akkor más megvilágításba kerül az intézkedés. A napokban a 14 (ellenzéki) fővárosi kerület vezetője által aláírt nyílt levélben a polgármesterek az intézkedés kapcsán így fogalmaztak:

A kerületi önkormányzatok az elmúlt hetekben saját forrásból, egymással együttműködve szereztek be a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket, kidolgoztak szociális támogatási programokat, megsokszorozták erőfeszítéseiket az idős-gondozás és a gyermekétkeztetés terén épp úgy, mint az egészségügyi alap- és járóbeteg ellátásban, vagy a hajléktalan-ellátásban. A kerületek az egyre növekvő feladatokat egyre csökkenő bevételekből kénytelenek ellátni, miközben naponta szembesülünk a válság okozta megrázó élethelyzetekkel.

(…) A kormány lépése veszélyezteti, helyenként ellehetetlenít az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését. A forráselvonás megnehezíti az egészségügyi ellátásban, az idős-gondozásban, a gyermekétkeztetés biztosításában végzett munkát. A kormány lépésének kárvallottjai éppen azok a rászorulók lesznek, akiknek most különösen nagy szükségük lenne a segítségre lakóhelyükön.

A párttámogatás és a gépjárműadó átcsatornázása ráadásul összesen 35 milliárd forintot tesz ki az 1345 ezer milliárdos csomagból, ami 2,6 százalékot jelent: vagyis arányaiban szintén nem jelentős tétel, miközben egy kicsit megint tovább gyengít amúgy sem túl erős, a demokratikus működés szempontjából lényeges szereplőket. 

Összeállította: Újpesti Hírmondó az Index alapján
Fotó: MTI

1 thought on “Gépjárműadó: épp a válságban vonnak el 34 milliárdot

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük