Lehet-e nevető harmadik a közelgő választáson Zsigmond Barna Pál?
Az újpest–angyalföldi választókerület az elmúlt években egy dolgot egészen világossá tett: itt nem elég jól hangzó pártnevekkel érkezni, ez a terep a bizonyított jelölteké. Ebben a mezőnyben Varju László az, aki nem ígéretekkel, hanem eredményekkel érvel. Háromszor nyert már ebben a körzetben, és egyszer éppen Zsigmond Barna Pált győzte le. Ez olyan politikai tőke, amelyet nem lehet kampányban gyorsan felépíteni.
A mostani választás azonban új helyzetet hoz. A Fidesz és a Demokratikus Koalíció mellett a Tisza Párt is megjelent, így három szereplő között oszlik meg a pálya. Ez a felállás első ránézésre kiegyensúlyozott versenyt sugall, valójában viszont könnyen egy torz eredményhez vezethet. Ha a kormányváltást akaró szavazók több jelölt között oszlanak meg, azzal nem erősítik, hanem gyengítik a saját oldaluk esélyeit.
Ebben a képletben különösen felértékelődik az, hogy ki képes valóban egyben tartani ezt a tábort. Varju László az egyetlen olyan jelölt a mezőnyben, aki már többször bizonyította, hogy túl tud lépni a saját pártján, és szélesebb választói rétegeket is meg tud szólítani. Egyéni körzetben ez a képesség döntő jelentőségű.
A Tisza Párt jelöltje ezzel szemben sok választó számára még ismeretlen. Egy új politikai szereplő országos lendülete nem feltétlenül fordítható le automatikusan egy konkrét körzetben megszerezhető szavazatokra. Egy ilyen helyzetben könnyen előfordulhat, hogy a Tiszára leadott voksok nem a győzelemhez visznek közelebb, hanem éppen megosztják a kormányváltást akaró többséget.
Egy friss felmérés is ezt a dilemmát erősíti meg: miközben pártszinten szoros a verseny, az egyéni jelöltek közül Varju László rendelkezik a legnagyobb ismertséggel és a legszélesebb támogatottsággal. A kutatás szerint ő az a szereplő, aki a saját táborán túl más szavazókhoz is el tud jutni, míg egy megosztott mezőnyben a Fidesz jelöltje jelentős előnybe kerülhet.
Így válik érthetővé, hogy a választás kulcsa nem pusztán az erőviszonyokban, hanem azok koncentrációjában rejlik. Ha a kormányváltást akaró szavazatok egy irányba rendeződnek, Varju László a legesélyesebb jelölt a győzelemre. Ha viszont megoszlanak, akkor megnyílhat az út egy olyan forgatókönyv előtt, amelyben Zsigmond Barna Pál – akár kisebb támogatottsággal is – nyerhet.
A kérdés tehát nem az, hogy ki tud több szavazót megszólítani általában, hanem az, hogy ki képes valódi győzelmet összeállítani ebből a politikai helyzetből. A jelenlegi adatok alapján erre a legnagyobb esélye Varju Lászlónak van.
