Ha nincs koordináció 2026-ban Budapesten, az a Fidesz malmára hajtja a vizet

politika

A 2022-es országgyűlési választások után Budapest túlnyomórészt ellenzéki választókerületeiben újraindulási szándékukról nyilatkozó képviselők és a Tisza Párt politikája körül izzik a levegő. A 2026-os országgyűlési választások közeledtével a kormányváltást akarók előtt álló legnagyobb dilemma az együttműködés és a koordináció kérdése. Mindezt bonyolítja, hogy a kormányoldal a választókerületek határainak átszabásával és azok számának csökkentésével új környezetet teremt, ahol a verseny még szorosabbá válhat – írta le részletesen a helyzetet a 24.hu.

A jelenlegi helyzet egyik főszereplője Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki egyértelművé tette, hogy pártja mind a 106 egyéni választókerületben önálló jelöltet állít. Ezzel kizárják az együttműködést az ellenzéki politikai szereplőkkel, köztük azokkal is, akik eddig eredményesen képviselték kerületeiket. Magyar szerint a jelenlegi ellenzéki képviselők is felelősek az ország helyzetéért, és elérkezett az idő, hogy a politikai elit teljes cseréje valósuljon meg. A Tisza Párt politikája a választók körében új erőt képvisel, de kérdéses, hogy ez a stratégiájuk milyen hatással lesz az ellenzéki szavazatok összpontosítására és a kormányváltási esélyekre.

Számos ellenzéki képviselő jelezte, hogy újraindul a következő választásokon, köztük Jámbor András, Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Tordai Bence és Vajda Zoltán. Mindannyian hangsúlyozták, hogy a választók bizalma és elvárásai miatt nem tehetik meg, hogy visszavonuljanak. Jámbor András például kijelentette, hogy a rendszerváltást csak koordinált fellépéssel lehet előmozdítani, és szerinte a Tisza Párt önálló indulása Budapesten csak a Fidesz malmára hajtaná a vizet. Vajda Zoltán hasonlóan nyilatkozott, rámutatva, hogy a Fidesz a kerülethatárok átszabásával próbálja ellehetetleníteni a már bizonyított ellenzéki képviselők győzelmét.

Ezzel szemben vannak olyan ellenzéki politikusok, akik még nem döntötték el, hogy indulnak-e, mint például Hadházy Ákos vagy Szabó Szabolcs. Hadházy külön kiemelte, hogy az ellenzéki oldalnak tartalommal bíró stratégiát kellene követnie, nem csupán a politikai túlélésre koncentrálnia. Többek között a Momentum két politikusa, Orosz Anna és Hajnal Miklós is úgy fogalmazott, hogy még korai lenne az újraindulásról beszélni, előbb a pártok stratégiájának kialakítása szükséges.

A kormányoldal által előterjesztett kerülethatár-módosítások tovább bonyolítják a helyzetet. A jelenlegi 18 helyett csak 16 egyéni választókerület marad Budapesten, ami az ellenzék számára szorosabb versenyt és kevesebb biztos mandátumot jelenthet. Az átalakítás várhatóan különösen azokat a képviselőket érinti hátrányosan, akik kisebb különbséggel nyertek 2022-ben, mint például Vajda Zoltán, akinek körzetéből kikerülne a zuglói ellenzéki többségű rész.

Elemzők szerint a Tisza Párt politikája egyszerre hozhat erőt és kockázatot az ellenzéki térfélre. László Róbert, a Political Capital szakértője úgy véli, hogy Magyar Péter egyéni, kompromisszummentes megközelítése vonzó lehet a választók egy részének, akik erőt és határozottságot keresnek az ellenzéki oldalon. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a több ellenzéki jelölt indulása szavazatmegosztást eredményezhet, amely a Fidesz malmára hajtja a vizet, különösen az olyan kerületekben, ahol szoros verseny várható.

A 2026-os választások tétje tehát óriási. Az ellenzék előtt álló kihívások közé tartozik a választók meggyőzése arról, hogy az együttműködés vagy éppen az önálló indulás szolgálja jobban a kormányváltás ügyét. Budapest ellenzéki karakterű választókerületei ebben a küzdelemben kulcsszerepet játszanak, de az eredmény nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a választók bizalmát megszerezni és megtartani a következő másfél év során.

1 thoughts on “Ha nincs koordináció 2026-ban Budapesten, az a Fidesz malmára hajtja a vizet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük