Elrejtette a kormány a klímakonzultációt, mégis sokan megtalálták
Európai uniós kötelezettség volt a társadalmi konzultáció, amelyet a kormány igyekezett minél inkább a szőnyeg alá söpörve lezavarni. Míg nálunk egy hét állt a kérdőív kitöltésére, Ausztriában egy hónapot hagytak az állampolgároknak. Nálunk semmilyen kormányzati hírverést nem kapott a konzultáció, Németországban 2,5 millió eurót költöttek arra, hogy olyanok is elmondják a klímaváltozásról a véleményüket, akiket alapból nem érdekelt a téma. Hétfőig mégis több mint 150 ezren töltötték ki a kormány hosszú távú klímavédelemről szóló konzultációját. Látható, hogy volt érdeklődés a klímaváltozásról szóló párbeszédre, különösen annak fényében, hogy a kormány finoman szólva sem verte nagy dobra a konzultáció lehetőségét.
A társadalmi konzultációnak nevezett kérdőív kitöltésére a kormány egy hetet biztosított (míg Ausztriában ugyanerre egy hónap állt az állampolgárok rendelkezésére); annak linkje két helyre, a kormány aloldalára, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által működtetett Klíma Politika nevű Facebook-oldalra került ki. Az ITM közösségi oldalának elérése elenyésző, jelenleg 909 követője van.
Miután pénteken a kormánytól független sajtó megírta a konzultáció tényét, majd hétvégén több ellenzéki párt is kiakadt azon, hogy míg
a bevándorlás, a terrorizmus vagy Soros György témakörökben a kabinet tízmilliárdokat költött el nemzeti konzultációkra, és azokat a lehető legtöbb felületen reklámozta, a klímaváltozásról szóló, állam és állampolgárok közötti párbeszédet elintézi egy filléres linkkel,
az ITM tiszta vizet próbált önteni a pohárba; ez nem nemzeti konzultáció, hanem egy társadalmi konzultáció, amelynek formáját és határidejét Brüsszel határozta meg.
A hosszú távú klímastratégiához kapcsolódó konzultációt egész máshogy oldották meg az EU néhány másik országában. Bart István, az Energiaklub elnökségi tagja szerint Németországban például egy másfél éven át tartó úgynevezett állampolgári párbeszédet folytattak le, aminek két lába volt. Egyrészt véletlenszerűen megkerestek 70 ezer német polgárt, akikkel írásban konzultáltak – és közülük ötszázzal személyesen is interjúztak. A találkozókon több mint 70 kibocsátáscsökkentési, illetve klímavédelmi intézkedést jelöltek meg.
A konzultáció másik lába a hagyományos intézmények (önkormányzatok, civil szervezetek, szövetségi tartományok) összehívása volt, ők egy 66 intézkedésből álló listát állítottak össze. A két intézkedéscsokrot egy vegyesbizottság egyesítette, és ezt adták át a környezetvédelmi miniszternek.
A NÉMET KONZULTÁCIÓS FOLYAMATRA ÖSSZESEN 2,5 MILLIÓ EURÓT KÖLTÖTTEK.
Franciaországban 9 hónapig tartott a „Nemzeti vita az energiaátmenetről”, és a kérdés az volt, hogyan lehet egyszerre csökkenteni a kibocsátásokat, illetve az atomenergia részarányát az energiaellátásban.
