37 éve rabolták ki a Szépművészetit – most dokumentumfilm készült róla
1983 novemberében felbecsülhetetlen értékű reneszánsz festményeket, köztük két Raffaellót lovasított meg a Szépművészeti Múzeumból egy olasz és magyar tagokból álló banda. Az eset hetekig lázban tartotta az országot, a sajtó nyugati típusú bűncselekményt emlegetett, a lapok az évszázad betöréseként cikkeztek a képlopásról. Az olasz-magyar koprodukcióban elkövetett műkincsrablásról most „A Budapest-művelet” címmel olasz-magyar dokumentumfilm készült.
„Én nem akartam a magyaroknak ártani, az Isten szerelmére! (…) Számunkra csak egy lopás volt” – mondta a budapesti Szépművészeti Múzeum 1983-as műkincsrablásának egyik olasz elkövetője, aki több mint 35 évvel az eset után néhány társával együtt kamera elé állt egy olasz-magyar koprodukcióban készült dokumentumfilm, A Budapest-művelet (olaszul: Operazione Budapest) kedvéért. Gilberto Martinelli és Nagy Anna ennek a regénybe, illetve filmvászonra illő bűncselekménynek járt utána, azt remélve, hogy a film egyszer majd a nyolcvanas évek Magyarországának fontos történeti forrásává válik.
Az egész országot megrázó, majd hetekig lázban tartó műkincsrablásról a magyar sajtó az évszázad betöréseként számolt be, a nyomozásba az Interpol is azonnal beszállt. Az akkor még ismeretlen személyazonosságú elkövetők 1983. november 5-én, az éj leple alatt, hét rendkívüli értékű, Itáliából származó reneszánsz remekművet – köztük Raffaello (befejezetlensége ellenére) akkor csaknem 20 millió dollárt érő Esterházy Madonnáját – lovasítottak meg. A festmények összértékét a lopást követő évben, 1984-ben, 1 milliárd 436 millió forintra becsülték.
„Döbbenet telepedett november 6-án, vasárnap este a rádióhallgatókra, televíziónézőkre – az ország egészére –, amikor elhangzott a hír: szombaton a késő éjszakai órákban ismeretlen tettesek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, s hét, ott kiállított nagy értékű festményt tulajdonítottak el” – számolt be az esetről a Népszava néhány nappal később, 1983. november 9-én.
A műkincstolvajok Raffaello Esterházy Madonnáját és az Ifjú képmását, Gianbattista Tiepolo Mária hat szenttel és Giandomenico Tiepolo a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotásait, valamint Tintoretto Női mellképét és Férfi mellképét, továbbá egy ismeretlen festő művét, Giorgione képmását vitték el. “Ha szabad így fogalmazni, a hozzáértő pengeforgatók részben a legszebb mazsolaszemeket lopták ki a kalácsból” – írta 1983-ban az Új Tükör is.
A Szépművészeti Múzeum akkori főigazgatója, Garas Klára ekkor már csaknem húsz éve – 1964-től – vezette az intézményt. A történtek után megrendülten nyilatkozott az MTI-nek:
Legértékesebb képeinkből loptak el. Mindenekelőtt a két elrabolt Raffaello-kép, az Esterházy madonna és az Ifjú képmása felbecsülhetetlen értékű, annál is inkább, mert Raffaello-mű kevés lelhető fel a világ múzeumaiban. (…) A többi eltűnt alkotás is az olasz reneszánsz legszebb festményei közé tartozik, a Tintoretto- és Tiepolo-képek szintén rendkívül értékesek. A múzeumi veszteségek történetében ez a műkincsrablás a legnagyobbak közé tartozik, s talán nemcsak Európában. (…) A Szépművészeti Múzeumból ellopott alkotások valóban az európai és az egyetemes művészet legjelentősebb alkotásai közé tartoznak.
Bár az éj leple alatt megfújt alkotások végül megkerültek, Garas Klára 1984-ben saját maga kérte nyugdíjazását, mert felelősnek érezte magát a képlopás miatt.
Azt hiszem, én vagyok a világon az egyetlen, akitől egyszerre két Raffaellót is elloptak
– mondta.
Döbbenet után nevetség
A Szépművészeti Múzeum kifosztása a nemzeti emlékezet része lett: még a képek megkerülése évében könyv (Zombori Attila: Képes könyv), majd egy évvel később játékfilm (Szurdi Miklós és András Képvadászok című munkája Kern Andrással és Andorai Péterrel), valamint kabaréjelenet (Markos-Nádas: Notre-Dame-i teremőrök) is készült az egész országot felkavaró műkincsrablásról. Sőt, a Szépművészeti kifosztása adta az alapötletet egy 1987-es számítógépes játék, a Commodore-64-en futott és Amerikában forgalmazott Catch a Thief elkészítéséhez is.
Forrás: Index, Wikipedia
Fotók: Wikipedia, Fortepan
