Magyar–amerikai megállapodás született a szélsőbaloldali erőszakos szervezetek elleni közös fellépésről

Két együttműködési megállapodást írt alá Washingtonban Orbán Anita magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Marco Rubio amerikai külügyminiszter. A megállapodások közül az egyik kifejezetten az erőszakos szélsőbaloldali szervezetek elleni fellépésre, a másik pedig a közép- és kelet-európai energiabiztonság megerősítésére irányul. A két ország a rendvédelmi információcsere fokozásában, a nemzetközi szélsőséges hálózatok felderítésében és az energetikai infrastruktúra fejlesztésében kíván szorosabban együttműködni.

Marco Rubio a washingtoni aláírási ceremónián arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közösen kíván fellépni a szélsőbaloldali terrorizmus újbóli megerősödésével szemben. Az amerikai külügyminiszter szerint ezt a fenyegetést túl hosszú ideig figyelmen kívül hagyták, miközben az érintett csoportok rendőri szerveket, más rendvédelmi intézményeket, kritikus infrastruktúrákat és történelmi emlékműveket támadnak.

Rubio felidézte a 2020 óta az Egyesült Államokban és Európában tapasztalt, politikai indíttatású erőszakos cselekményeket és rongálásokat. Álláspontja szerint ezek mögött több esetben nem elszigetelt helyi csoportok, hanem országhatárokon átívelő, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező hálózatok állnak, amelyek a nyugati társadalmak és intézményrendszerek destabilizálására törekednek.

Az első magyar–amerikai megállapodás ezért a szélsőbaloldali erőszakos szervezetekkel kapcsolatos rendvédelmi együttműködés és információcsere megerősítéséről szól. A két ország hatóságai a meglévő együttműködési keretek között szorosabban dolgoznának együtt az ilyen csoportokhoz köthető erőszakos cselekmények megelőzésében, felderítésében és büntetőjogi üldözésében.

Orbán Anita külön is megnevezte az Antifa Ost nevű szélsőbaloldali szervezetet, amelynek tevékenységével összefüggésben Magyarországon is indultak büntetőeljárások. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az együttműködés célja az ilyen szervezetekhez köthető erőszakos cselekmények hatékonyabb felderítése és az elkövetők felelősségre vonása mind Magyarországon, mind az Egyesült Államokban.

A megállapodás jelentősége elsősorban abban áll, hogy a két ország kifejezetten a szélsőbaloldali politikai erőszak elleni fellépést emeli a kétoldalú biztonsági együttműködés egyik területévé. Ez ugyanakkor nem jelenti általában a baloldali politikai szervezetek elleni fellépést: az elhangzottak az erőszakos tevékenységet folytató csoportokra vonatkoznak. A nyilvános nyilatkozatokból az sem derült ki, hogy az együttműködés milyen konkrét új adatmegosztási eljárásokat vagy operatív intézkedéseket vezet majd be.

A második megállapodás az energiabiztonságot érinti. A Trump Peace Pipelines elnevezésű amerikai kezdeményezés keretében Magyarország és az Egyesült Államok a közép-, kelet- és délkelet-európai olaj- és földgázinfrastruktúra fejlesztésében kíván együttműködni. A cél az energiaellátás diverzifikálása, új beszerzési lehetőségek kialakítása, valamint az amerikai energiaforrások európai piacra jutásának elősegítése.

Orbán Anita szerint Magyarország fontosabb szereplővé válhat a térség energiaellátásában. A kormány célja, hogy a lakosság és a gazdasági szereplők számára kiszámítható, stabil és megfizethető energiaellátást biztosítson. A megállapodás ugyanakkor egyelőre együttműködési keretet jelent, konkrét beruházásokat, finanszírozási összegeket vagy megvalósítási határidőket a nyilatkozatokban nem ismertettek.

A magyar külügyminiszter külön hangsúlyozta, hogy a most aláírt szándéknyilatkozatok egy hosszabb folyamat részei. Washingtoni látogatásának egyik céljaként azt jelölte meg, hogy a két dokumentumhoz kapcsolódóan konkrét következő lépésekben is megállapodjanak. A magyar–amerikai együttműködés további lehetséges területei között a nukleáris energiát, a védelmet, az általános biztonságpolitikát és a gazdasági kapcsolatokat is megemlítette.

A washingtoni találkozó így két világosan elkülönülő területen jelölte ki a magyar–amerikai együttműködés következő irányait. Míg az energetikai megállapodás a térség ellátásbiztonságának és az alternatív energiaforrások elérhetőségének javítását célozza, addig a biztonságpolitikai dokumentum középpontjában az erőszakos szélsőbaloldali hálózatok elleni közös fellépés áll. A tényleges eredményeket azonban az mutatja majd meg, hogy a most aláírt szándéknyilatkozatokat milyen konkrét hatósági intézkedések és beruházási döntések követik.