Jámbor András szerint politikai leszámolásokhoz vezethet a magyar–amerikai megállapodás
Élesen bírálta a magyar és az amerikai külügyminiszter által Washingtonban aláírt, a szélsőbaloldali erőszakos szervezetek elleni fellépésről szóló megállapodást Jámbor András korábbi országgyűlési képviselő. A politikus szerint a terrorizmus elleni küzdelemben nem lehet ideológiai alapon különbséget tenni, mert az a rendvédelmi szervek politikai célú felhasználásához vezethet. Jámbor személyes tapasztalataira hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy a 2023-as budapesti antifa-támadások ügyében szerinte éppen ilyen politikai megbélyegzés áldozata lett.
Marco Rubio amerikai és Orbán Anita magyar külügyminiszter Washingtonban két együttműködési megállapodást írt alá. Az egyik az energiabiztonságról, a másik pedig kifejezetten az erőszakos szélsőbaloldali szervezetek elleni fellépésről szól. Utóbbi célja a két ország rendvédelmi hatóságai közötti információcsere megerősítése, a nemzetközi szélsőséges hálózatok felderítése és az erőszakos cselekmények megelőzése. A magyar külügyminiszter az Antifa Ost szervezetet külön is megnevezte.
Jámbor András Facebook-bejegyzésében azt kifogásolta, hogy a két kormány nem általában a terrorizmus elleni együttműködést erősíti, hanem kifejezetten egy politikai ideológiához köthető erőszakos szervezeteket emel ki. Felidézte, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között már 2008 óta létezik a terrorizmus elleni fellépést és az információcserét szabályozó kétoldalú megállapodás.
A volt képviselő szerint ezért indokolt lenne tisztázni, miért van szükség újabb együttműködési dokumentumra, és miért éppen a szélsőbaloldali terrorizmus került annak középpontjába. Úgy véli, ha a hatóságoknak további információmegosztási lehetőségekre van szükségük, akkor a már meglévő együttműködés általános bővítése is szóba jöhetne.
Jámbor bírálatának személyes hátterét a 2023 februárjában Budapesten elkövetett, szélsőbaloldali aktivistákhoz kötött erőszakos támadások adják. A politikus felidézte, hogy az ügy kirobbanását követően őt és az általa korábban vezetett Szikra Mozgalom tagjait is összefüggésbe hozták a támadásokkal, noha állítása szerint erre semmilyen bizonyíték nem volt.
Beszámolója szerint a mozgalom egyik tagját két hétre őrizetbe vették, egy másik személy pedig úgy szerepelt a nyomozati iratokban, hogy a támadások idején nem is tartózkodott Budapesten. Jámbor azt állítja, hogy az érintettekkel szembeni gyanút Facebook-aktivitások és az elkövetőkéhez hasonló ruházat alapozta meg.
A volt országgyűlési képviselő arról is írt, hogy az ügy miatt halálos fenyegetéseket kapott, miközben a kormánypárti médiában hosszú időn keresztül összekapcsolták személyét a támadásokkal. Állítása szerint a rendőrség később megállapította, hogy sem neki, sem a Szikra Mozgalomnak nem volt köze az erőszakos cselekményekhez, a korábbi vádak miatt azonban senki nem kért bocsánatot.
Jámbor szerint a történtek azt mutatják, milyen veszélyeket hordozhat, ha a terrorizmus elleni fellépés politikai szempontokkal keveredik. Bejegyzésében arra is emlékeztetett, hogy a 2023-as budapesti támadások idején szélsőjobboldali elkövetőkhöz köthető erőszakos cselekmény is történt, amelynek ügyében tudomása szerint nem született ítélet.
A politikus a romák elleni, 2008–2009-es terrortámadásokat is felidézte, hangsúlyozva, hogy a szélsőjobboldali elkövetők által végrehajtott gyilkosságokat sem politikai hovatartozásuk, hanem a bűncselekmények súlya miatt kellett kivizsgálni.
A 2008-as magyar–amerikai együttműködésre vonatkozó hivatkozása ugyanakkor tényszerű alapokon nyugszik. A két ország között ugyanis már korábban is születtek olyan megállapodások, amelyek a terrorizmus elleni információcserét szabályozzák. A 2008. évi XXXV. törvény az ismert vagy feltételezett terroristákkal kapcsolatos információk cseréjéről, míg a 2008. évi LXVI. törvény a bűnüldözési együttműködés fokozásáról rendelkezik. Utóbbi kifejezetten lehetővé teszi bizonyos személyes adatok átadását terrorizmussal kapcsolatos ügyekben.
Ez azonban önmagában nem zárja ki egy új, meghatározott fenyegetésre összpontosító együttműködés létjogosultságát. A washingtoni megállapodás nyilvánosságra hozott részleteiből egyelőre nem állapítható meg, hogy pontosan milyen új jogosítványokat vagy eljárásokat vezetne be a meglévő szabályozáshoz képest.
Jámbor a magyar kormány által létrehozott, szélsőbaloldali szervezetekre összpontosító terrorlistát is bírálta. Álláspontja szerint a terrorizmus elleni fellépés nem korlátozódhat egyetlen ideológiai irányzatra, mert ez elvonhatja a hatóságok figyelmét más szélsőséges fenyegetésekről.
Bejegyzése végén a Tisza-kormányhoz fordult. Azt kérte, hogy vizsgálják ki, történt-e politikai beavatkozás a 2023-as antifa-támadások nyomozásába, illetve volt-e bármilyen titkosszolgálati szerep abban, hogy a külföldi elkövetők Magyarországra érkezhettek és végrehajthatták a támadásokat. Ezeket a lehetőségeket Jámbor vizsgálati igényként vetette fel, nem bizonyított tényként.
A korábbi képviselő különösen sérelmesnek tartja, hogy a Tisza-kormány olyan együttműködést kötött, amely szerinte a korábbi kormányzat szélsőbaloldallal kapcsolatos politikai kommunikációját idézi. Mint írta, ez azoknak a baloldali választóknak és aktivistáknak is csalódást jelenthet, akik korábban a Tisza győzelméért dolgoztak.
