Újabb szuverenitásvédelmi hadjárat: külföldi pénzek után nyomoz a kormány
A kormány egy külön megbízottat nevez ki az amerikai befolyásolási kísérletek feltárására – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, amelyet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője részletesen kifejtett a Kossuth rádióban. Szerinte az állam feladata, hogy átfogó vizsgálatot indítson azokról a politikai és médiakorrupciós hálózatokról, amelyek külföldi támogatásból működnek Magyarországon.
A kormány szerint az amerikai befolyásolás célja az volt, hogy szélsőséges liberális ideológiát terjesszenek, aktivistákat, álcivil szervezeteket és médiumokat pénzeljenek, amelyek a magyar kormány politikájával szemben foglalnak állást. Kocsis Máté úgy fogalmazott: a „dollármilliók” nemcsak Soros György alapítványaitól, hanem az amerikai állam részéről is érkeztek, és ezen túlmenően Brüsszel is jelentős összegeket fordít a „függetlennek mondott” média és ellenzéki szervezetek támogatására.
A frakcióvezető szerint a vizsgálat célja, hogy fényt derítsenek arra, kik és milyen összegekből működtetik ezt a hálózatot, és milyen célok mentén avatkoznak be a magyar közéletbe. Ennek érdekében a kormány tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államokkal, és a kormánymegbízott feladata lesz, hogy Washingtonban adatokat szerezzen a feltételezett pénzmozgásokról.
A vizsgálat eredményei alapján a kormány jogalkotási lépésekre is készül, amely a Büntető törvénykönyv módosítását is magában foglalhatja. Kocsis szerint a Parlamentnek egy az Egyesült Államokban már létező Magnyitszkij-törvényhez hasonló jogszabályt kell megalkotnia, amely szankciókat róhat a külföldi finanszírozásból működő személyekre és szervezetekre.
A frakcióvezető a brüsszeli reakciókra is kitért, mondván, hogy az uniós vezetés „akkor is támadja Magyarországot, ha semmit sem tesz”. Szerinte azonban egy új világtendencia kezd kibontakozni, amely a nemzetállamok megerősítésére és a szuverenitás védelmére helyezi a hangsúlyt, és ebben Magyarország is szerepet kíván vállalni.
Kocsis továbbá azt is indítványozta, hogy az európai parlamenti képviselők magyarországi vagyonnyilatkozati kötelezettség alá essenek, mondván, hogy a jelenlegi uniós szabályok túl megengedőek, és valójában a „nyugati elit korrupciós ügyeit fedezik”. Szerinte mindenki, aki közhatalmat gyakorol, egyforma átláthatósági követelményeknek kellene, hogy megfeleljen. A kérdésre, hogy hozhat-e a magyar parlament ilyen szabályokat az EP-képviselők számára, határozottan azt válaszolta: „biztosan, hiszen magyar állampolgárokról van szó.”
A kormány tehát újabb frontot nyit a szuverenitás védelmében, ám a konkrét bizonyítékok és a jogi következmények egyelőre kérdésesek. Az amerikai és brüsszeli reakciókra sem kell sokat várni – a következő hónapokban kiderül, mennyire lesz átütő erejű ez az újabb politikai hadjárat.
