Súlyos válsághelyzetet idézhet elő az Alkotmánybíróság
Izgalmas lehet a holnapi alkotmánybírósági ülés, ahol a Fidesz indítványára tárgyalnak – teljes ülésen – az Alaptörvény legutóbbi módosításáról, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében hozott törvényről.
Az ellenzéki párt négy pontot kifogásol, és ezek megsemmisítését kéri a testülettől:
- Sulyok Tamás volt köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését
- a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) megszüntetését, államosítását,
- az alkotmánybírók megbízatásának megszüntetését a 70 éves korhatár bevezetésével,
- illetve az országgyűlési képviselők mandátumának időbeli korlátozását (12 évben).
Az utólagos normakontrollról ráadásul még egy kivétellel a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybírók döntenek, mivel Polt Péter elnöknek, valamint három, 70 év feletti bírótársának csak szeptember 1-jén szűnik meg a mandátuma.
Mivel alaptörvény-módosítást tartalmi okokból nem, csupán eljárásjogi hiba miatt semmisítheti meg az Alkotmánybíróság egy régebbi fideszes alkotmánymódosításnak köszönhetően, ezért szűk a testület mozgástere. Ráadásul gyengítheti a fideszes indítvány erejét, hogy Sulyok Tamás nem élt az előzetes normakontroll lehetőségével, hanem aláírta a jogszabályt.
És a 24.hu-nak nyilatkozó neves jogtudósok nem tartják kizártnak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a Sulyok eltávolításáról szóló passzust, aminek ismét csak beláthatatlan következményei lehetnek.
