Sulyok Tamás: Jogállamisággal nem egyeztethető össze az elnöki megbízatás megszüntetése
Élesen bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnök a kormány által benyújtott, az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatnak azt a részét, amely megszüntetné a jelenlegi államfő megbízatását. A Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilapnak adott interjújában úgy fogalmazott: egy konkrét személyre szabott alkotmánymódosítás nem egyeztethető össze a jogállamiság alapelveivel.
Az államfő kijelentette: nincs oka lemondani, és a miniszterelnök sem talált olyan közjogi indokot, amely megalapozná az eltávolítását. Szerinte az Alaptörvény módosításának ezen eleme nem általános szabályt alkot, hanem kifejezetten a jelenlegi köztársasági elnök tisztségének megszüntetését célozza, ezért személyre szabott jogszabálynak tekinthető.
Sulyok Tamás vitatta azt is, hogy a korábbi kormány „bábja” lenne, ahogyan azt Magyar Péter miniszterelnök korábban megfogalmazta. Hangsúlyozta: soha nem volt párttag vagy politikus, köztársasági elnökként pedig élt vétójogával a Fidesz-kormány idején, miközben aláírta a jelenlegi Tisza-kormány által elfogadott törvényeket is. Úgy véli, kettős mércét alkalmaz vele szemben a miniszterelnök, aki szerinte nem kifogásolná, ha a következő államfő a Tisza Párt valamelyik politikusa vagy akár jelenlegi kormánytag lenne.
Az interjúban az államfő arról is beszélt, hogy Magyarországon egyre erőteljesebb hatalomközpontosítás figyelhető meg. Szerinte a folyamat gyors ütemben zajlik, ezért felmerül a kérdés, hogy a politikai többség nem sodorja-e veszélybe a jogállamiság nemzetközileg elfogadott elveit és a képviseleti demokrácia működését. Úgy fogalmazott: egy kétharmados parlamenti felhatalmazás sok mindenre lehetőséget ad, de nem jelent korlátlan felhatalmazást.
Az új alkotmány előkészítésével kapcsolatban Sulyok Tamás úgy vélte, valóban érzékelhető társadalmi igény mutatkozik az államfői intézmény politikai szerepének újragondolására, és akár egy teljesen új alkotmány megalkotása is lehetséges. Hozzátette ugyanakkor, hogy az alkotmányozás során nem szabad figyelmen kívül hagyni az európai demokratikus értékeket és a jogállamiság alapvető garanciáit.
A vita előzménye, hogy Magyar Péter miniszterelnök szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot. A tervezet több jelentős közjogi változást tartalmaz, köztük a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, a parlamenti képviselők számára bevezetendő időkorlátot, az Alkotmánybíróság függetlenségének megerősítését, a bírói önigazgatás átalakítását, a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetését, valamint több más intézményi reformot.
A módosítási javaslat indoklása szerint a 2011-ben elfogadott Alaptörvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem a nemzeti egységet szolgálta, hanem a politikai megosztottság jelképévé vált. A kormány ezért egy új, széles társadalmi egyeztetésre épülő alkotmányozási folyamatot kíván elindítani, amelynek célja egy nagyobb társadalmi legitimációval rendelkező új alkotmány megalkotása.
