Négynapos parlamenti hét kezdődik: vagyonadó, adóváltozások, nyugdíjemelés és új legfőbb ügyész is napirenden

Sűrű, négynapos üléshéttel folytatja munkáját hétfőn az Országgyűlés. A képviselők november 2. és 5. között több jelentős gazdasági, adópolitikai és közéleti kérdésről tárgyalnak, miközben számos korábban benyújtott törvényjavaslatról már végső döntés is születhet. Napirendre kerül a vagyonadó bevezetése, a kisadózók új szabályozása, a családi adókedvezmények átalakítása, az alacsony nyugdíjak emelése, valamint a közvagyon védelmét célzó törvénycsomag. A parlament emellett új legfőbb ügyészt választhat, és a közmédia átalakításáról is szavazhat.

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés ülése, amelyet Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása nyit meg. A kormányfő beszédét a parlamenti frakcióvezetők reagálásai követhetik, majd az interpellációk és az azonnali kérdések órája után több fontos előterjesztés bizottsági jelentéseinek vitájával folytatódik a munka.

A hét első napján a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását célzó törvénycsomag kerül a képviselők elé. A pénzügyminiszter által benyújtott javaslat mellett a pénzmosás megelőzését és a zártkörű tőkealapok szabályozását érintő módosításokat is megtárgyalják. Mindkét előterjesztés esetében kedden már a zárószavazás következhet, így a hét elején fontos döntések születhetnek az állami vagyon védelmével és a pénzügyi átláthatósággal kapcsolatban.

Ugyancsak hétfőn kerül a parlament elé a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló javaslat, amelyről kedden dönthetnek a képviselők. A Tisza Párt képviselői által benyújtott előterjesztés elfogadása esetén a szenteste hivatalosan is munkaszüneti nappá válhatna. A javaslathoz ugyanakkor túlterjeszkedő módosító indítvány is érkezett, amelynek parlamenti kezeléséről külön dönteni kell.

A hétfői napirenden szerepel a környezetvédelmi törvény módosítása, a cégnyilvántartási és civil szervezeteket érintő szabályok változtatása, valamint a közmédia szervezeti átalakításának két fontos eleme is. A parlament a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratáról és az átalakuláshoz kapcsolódó intézkedésekről, továbbá a Magyar Távirati Iroda önálló nonprofit részvénytársaságként történő létrehozásáról tárgyal. Ezekről az előterjesztésekről kedden várható végső döntés.

A keddi ülésnap reggel 9 órakor kezdődik, és a tervek szerint egészen este 10 óráig tarthat. A Magyar Tudomány Ünnepéről történő megemlékezést követően ismét miniszterelnöki felszólalás szerepel a napirendben, majd a képviselők több törvényjavaslat elfogadásáról szavazhatnak.

A keddi határozathozatalok között szerepel a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti jelentésének és beszámolójának elfogadása is. A parlament emellett dönthet a felzárkóztatási forrásokkal kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról, valamint egyes már működő vizsgálóbizottságok felállításáról szóló határozatok módosításáról. A Független Közmédia Testület három, ellenzéki frakciók által jelölt új tagjának megválasztása szintén napirendre kerülhet, amennyiben a szükséges jelölések és előterjesztések megérkeznek.

A keddi nap egyik legjelentősebb személyi döntése az új legfőbb ügyész megválasztása lehet. A köztársasági elnök dr. Fejes Pétert jelölte a tisztségre, akiről a képviselők titkos szavazással döntenek. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatása szükséges, a megbízatás pedig kilenc évre szól. Sikeres választás esetén az új legfőbb ügyész még aznap esküt tehet az Országgyűlés előtt.

A keddi ülés második felében már a jövő évi adórendszer kerül a középpontba. A képviselők együttes általános vitában tárgyalják a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló új szabályozást, valamint a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését célzó törvényjavaslatot. Ezek a változtatások közvetlenül érinthetik a vállalkozók és a munkavállaló családok jövő évi adóterheit.

Külön napirendi pontként kerül sor a vagyonadóról szóló törvényjavaslat általános vitájára is. A 2027-es költségvetéshez kapcsolódó új adónem a kormány egyik kiemelt bevételi intézkedése, amelytől a költségvetési tervek szerint mintegy 200 milliárd forint bevételt várnak. A parlamenti vita egyik központi kérdése várhatóan az lesz, hogy pontosan kiket terhel az új adó, milyen vagyonelemek után kell majd fizetni, és milyen adminisztrációs kötelezettségekkel jár a bevezetése.

Szerdán, november 4-én, a nemzeti gyásznapon reggel 9 órakor folytatódik az Országgyűlés munkája. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulójáról történő megemlékezést követően ismét a gazdasági kérdések kerülnek előtérbe. A képviselők együttes vitában tárgyalják a vállalatok adózásával kapcsolatos módosításokat, valamint az egyéb adózási tárgyú törvényváltozásokat. A két előterjesztés a jövő évi adórendszer további részleteit határozhatja meg, és egyes rendelkezések elfogadásához kétharmados támogatásra is szükség lesz.

Szintén szerdán tárgyalja a parlament az alacsony összegű nyugellátások és egyes más ellátások emeléséről szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés különösen azok számára lehet jelentős, akik jelenleg a legalacsonyabb nyugdíjakból és szociális jellegű ellátásokból kénytelenek megélni. A vita során várhatóan az emelés mértéke, az érintettek köre és a költségvetési fedezet is fontos kérdés lesz.

A szerdai napirenden szerepel a Magyarország és az Egyesült Államok közötti, polgári célú atomenergia-programmal kapcsolatos együttműködés elősegítéséről szóló megállapodás kihirdetése is. Emellett a kereskedelmi törvény és a gazdasági kamarákról szóló szabályozás módosítását is megtárgyalják.

Csütörtökön az agrárgazdasági és külpolitikai kérdések kerülnek előtérbe. A reggel 9 órakor kezdődő, várhatóan délután 3 óráig tartó ülésen az Európai Unió és Mexikó közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetéséről, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működését érintő törvénymódosításról, valamint a mezőgazdasági termelést veszélyeztető időjárási és természeti kockázatok kezelésének szabályairól folytatnak általános vitát.

A négynapos parlamenti hét tehát egyszerre hozhat jelentős személyi döntéseket, a közmédia működését érintő változásokat és a jövő évi adórendszert alapvetően meghatározó vitákat. Míg a hét elején több, már korábban megtárgyalt törvényjavaslat elfogadása várható, addig a kedden és szerdán kezdődő adópolitikai viták még csak a jogalkotási folyamat következő szakaszát jelentik.

Külön figyelmet érdemel, hogy a 2027-es központi költségvetés tervezetét péntek este nyújtották be az Országgyűlésnek, így a most kezdődő üléshét már annak politikai és gazdasági környezetében zajlik. A költségvetési törvényjavaslat ugyan nem szerepel a négynapos ülés részletes napirendjén, az adótörvények, a vagyonadó és az ellátások módosításának vitája azonban szorosan kapcsolódik a jövő évi államháztartási tervekhez.