Fekete-Győr: Országos népszavazásnak kell eldöntenie, hogy Magyarország rendezzen-e olimpiát 2036-ban

A NOlimpia kampány egykori arca szerint a rendezési tervekről nem dönthet egy szűk elit a lakosság nélkül. Mint írta, kíváncsi arra, hogy a kormány és a főváros hogyan teremtene forrást a legsürgetőbb feladatokra egy olimpiai felkészülés mellett.

Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke és a NOlimpia kampány egykori arca szerint kizárólag országos népszavazás dönthet arról, hogy Magyarország pályázzon-e a 2036-os olimpia megrendezésére. Egy Facebook-posztban írt arról, hogy szerinte a magyar emberek megkérdezése nélkül nem születhet döntés egy ilyen horderejű kérdésben.

Azután osztotta meg a véleményét erről, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden hivatalosan is megerősítette, hogy hét ország – köztük Magyarország – érdeklődik a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt, és a testület már rögzítette a kiválasztási folyamat menetrendjét is. A nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján október 31. után már nem fogadnak új érdeklődőket, a szűkített listát 2027 márciusában állítják össze, a végleges házigazdát pedig 2029 közepén választják ki.

Fekete-Győr kijelentette:

„Egy dologban biztos vagyok: az olimpiáról nem lehet a magyar emberek megkérdezése nélkül dönteni.”

Mint írta, 2036 kapcsán jelenleg nem a sportesemény rendezése foglalkoztatja, hanem az ország előtt álló legsúlyosabb környezeti és társadalmi problémák, mint például, hogy lesz-e még elég víz a Balatonban vagy a Velencei-tóban, sikerül-e megállítani a Homokhátság kiszáradását, és lehet-e majd még a Rózsika-forráshoz kirándulni. Szerinte a következő tíz évben dől el, hogy meg lehet-e állítani a drámai népességfogyást, fenntartható marad-e a nyugdíjrendszer, talpra áll-e az egészségügy és az oktatás, valamint csökkennek-e a mélyszegénységből fakadó társadalmi szakadékok. Úgy látja, a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben felhalmozott lemaradás ledolgozása, valamint a közszolgáltatások rendbetétele rengeteg pénzt, munkát és időt kíván.

„A NOlimpia mozgalom korábbi zászlóvívőjeként mondom, hogy én lennék a legbüszkébb, ha Magyarország képes lenne egy olimpia megrendezésére. Egyelőre azonban nem látom, hogyan tudnánk ezt úgy bevállalni, hogy közben az ország előtt álló fenti feladatokat is megoldjuk.”

Min írta, kíváncsi arra, hogy a kormány és a főváros hogyan teremtene forrást a legsürgetőbb feladatokra egy olimpiai felkészülés mellett. Az ő véleménye 2017 óta jottányit sem változott a kérdésben, hiszen a rendezés következményeit minden állampolgár viselné.

„Ha az olimpia valóban nemzeti ügy, akkor a döntés sem születhet egy szűk politikai vagy intézményi körben. Egy olimpia megrendezése hosszú évekre meghatározná Budapest és az egész ország fejlesztési pályáját, átrendezné a beruházási prioritásokat, és jelentősen befolyásolná, mire fordítjuk a közös erőforrásainkat” – fogalmazott.

„Ha a rendezésből valóban komoly politikai és szakmai szándék lesz, országos népszavazásnak kell eldöntenie, hogy Magyarország akar-e olimpiát rendezni 2036-ban. – írta.

A budapesti olimpia ügye kilenc évvel ezelőtt került a hazai politika fókuszába, miután a főváros beadta a 2024-es játékokra vonatkozó pályázatát. A Momentum Mozgalom – melynek Fekete-Győr András volt az egyik alapító tagja – 2017 elején indította el a NOlimpia kampányt, amelynek keretében mintegy 266 ezer aláírást gyűjtöttek össze a budapesti helyi népszavazás kiírásáért a rendezési szándék ellenében. A népszavazási kezdeményezés politikai hatására a kormány a visszalépést javasolta, majd a Fővárosi Közgyűlés 2017. március 1-jén hivatalosan is megszavazta a 2024-es olimpiai pályázat visszavonását. A rendezés gondolata ezt követően 2024 őszén került elő ismét hivatalos formában, amikor a MOB és a főváros jelezte részvételét a nemzetközi szervezet folyamatos tájékozódási párbeszédében.