Dobrev Klára: „Nem akarok egy lopás nélküli Fideszt sem – el akarom törölni a rendszerüket”

Kemény hangvételű, érzelmekkel és politikai üzenetekkel átszőtt évértékelőt tartott Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, aki szerint 2025 „kegyetlenül nehéz év volt”, de egyben a DK egyik legbüszkébb időszaka is. Beszédében világossá tette: pártja nem hátrál meg sem politikai nyomás, sem lejárató kampányok hatására, és továbbra is a „rendszerváltás” legkövetkezetesebb képviselőjének tartja magát.

Dobrev szerint az elmúlt év sokak számára a kiábrándulásról szólt: arról, hogy közösnek hitt értékek – Európa, demokrácia, szolidaritás, kisebbségi jogok – háttérbe szorultak. Úgy fogalmazott: sokan elfelejtették, miért küzdenek az Orbán-rendszer ellen, és milyen országban szeretnének élni. A DK viszont – hangsúlyozta – nem felejtett, és nem is fog alkalmazkodni a „pillanatnyi hype”-hoz.

Az évértékelőben kiemelt helyet kaptak a pártot érintő politikai és jogi ügyek is. Dobrev felidézte Varju László ügyét, Kiss László fogva tartását, saját mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kezdeményezéseket, valamint Mezei Zsolt letartóztatását. Ezeket nem elszigetelt eseteknek, hanem tudatos politikai nyomásgyakorlásnak nevezte, amelynek célja a DK megtörése. „Nem fogtok tudni minket eltüntetni” – üzente a kormánypártnak.

A pártelnök hosszasan sorolta a DK szociális és érdekvédelmi akcióit is: kilakoltatások megakadályozását, bajba jutott családok támogatását, kedvezményes élelmiszer-vásárokat, munkaügyi perek megnyerését, rászoruló gyerekek nyaraltatását, valamint téli segítségnyújtást. Szerinte ezek nem kampányfogások, hanem a baloldaliság alapjai. Úgy fogalmazott: segíteni nem gesztus, hanem kötelesség.

Külön fejezetet szentelt a gyermekvédelmi botrányoknak, köztük a Szőlő utcai ügynek. Dobrev szerint ezek az esetek megmutatták az Orbán-rendszer erkölcsi csődjét, és azt, hogy csak a DK volt hajlandó következetesen fellépni az elkövetők és eltussolók ellen. „Elszabadította bennem az anyaoroszlánt” – mondta, utalva saját szerepvállalására.

A beszéd központi eleme volt a baloldali gazdaságpolitika vázolása. Dobrev szerint a jelenlegi rendszer a gazdagokat és a multikat védi, miközben a többség kiszolgáltatott. A DK célja az igazságos adózás, a magas jövedelműek nagyobb közteherviselése, a nyugdíjrendszer átalakítása és a bankok, biztosítók, közműcégek szigorúbb ellenőrzése. Úgy fogalmazott: a magyar államnak az „átlagemberek oldalán” kell állnia, nem a gazdasági hatalmaskodókén.

Élesen bírálta az ellenzéki pártok egy részét is, amiért szerinte félnek nyíltan szembemenni a Fidesz rendszerével. A DK elnöke elutasította azt a megközelítést, amely a rendszer „kozmetikázásában” látja a megoldást. „Nem akarok egy lopás nélküli Fideszt sem” – jelentette ki, hangsúlyozva: teljes rendszerváltásra van szükség.

Külpolitikai és európai kérdésekben Dobrev a DK-t az egyetlen következetesen EU-párti erőként mutatta be. Felidézte, hogy pártja támogatta Ukrajna védelmét, az orosz gázfüggőség csökkentését és az európai védelmi együttműködést, miközben szerinte a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk nacionalista versenybe kezdett. A Pride melletti kiállást és Karácsony Gergely támogatását is ebbe a következetes értékrendbe illesztette.

A beszéd egyik legnagyobb visszhangot kiváltó része a határon túli magyarok szavazati jogáról szólt. Dobrev azt javasolta, hogy ne szavazhasson az, aki nem él és nem adózik Magyarországon. Érvelése szerint a választójog felelősség, és nem elfogadható, hogy olyanok döntsenek az ország sorsáról, akik nem viselik a döntések következményeit. A Fideszt „szavazatimporttal” vádolta, és cinikus hatalomtechnikának nevezte a külhoni regisztrációs kampányokat.

A pártelnök szerint mindez összefügg azzal, hogy a DK mára „fő ellenséggé” vált nemcsak a kormány, hanem az ellenzék egy részének szemében is. Úgy látja: sokan inkább alkalmazkodnának a rendszerhez, mintsem valódi alternatívát kínálnának. A Demokratikus Koalíció viszont – mondta – a józan ész és az erkölcs talaján marad.

Az évértékelő végén Dobrev Klára a 2026-os választás tétjét hangsúlyozta. Szerinte csak egy erős baloldal képes megakadályozni az újabb teljhatalom kialakulását, és garanciát adni arra, hogy senki ne dönthessen egyedül az ország sorsáról. A DK készen áll arra, hogy az Orbán-rendszer bukása után részt vegyen egy demokratikus, európai Magyarország felépítésében.

„Mi nem a pillanatot akarjuk megnyerni, hanem a következő évtizedeket” – fogalmazott. Üzenete egyértelmű volt: a Demokratikus Koalíció továbbra is rendszerellenzéki erőként kíván fellépni, és nem hajlandó kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel, amelyekre politikáját építi.