Az Európai Unió Bírósága kimondta: uniós jogot sért a magyar „gyermekvédelmi” törvény
Az Európai Unió Bírósága keddi ítélete szerint Magyarország megsértette uniós jogi kötelezettségeit a „ped0fil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről” szóló, később módosított törvénnyel. A testület kimondta: a szabályozás több ponton ellentétes az uniós joggal, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseivel és az uniós alapszerződésekben rögzített alapértékekkel.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság 2021-ben kötelezettségszegési eljárást indított a törvény miatt, amelyet a Bizottság szerint az elfogadás során melegellenes tartalommal egészítettek ki. A kétlépcsős egyeztetés nem vezetett eredményre, ezért 2022 decemberében a Bizottság az uniós bírósághoz fordult. A mostani ítélet a kereset minden elemében a Bizottságnak adott igazat.
A bíróság hangsúlyozta: a tagállamoknak van mozgásterük abban, hogy miként védik a kiskorúakat, de ez nem járhat a nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetéssel. A testület szerint a magyar szabályozás éppen ezt a határt lépte át, amikor bizonyos tartalmakat és megjelenítéseket általánosító módon károsként kezelt, és ezzel megbélyegző hatást váltott ki.
Az ítélet különösen súlyos beavatkozásnak minősíti a módosításokat több alapjogba, például a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogba. A bíróság szerint a szabályozás stigmatizálja a nem heteroszexuális és nem ciszgender embereket, és azt a benyomást kelti, hogy pusztán identitásuk miatt veszélyt jelenthetnek a kiskorúak fejlődésére. A törvény címében megjelenő összekapcsolás a ped0fil bűnelkövetőkkel tovább erősíti ezt a hatást, ami a testület szerint összeegyeztethetetlen az uniós alapértékekkel.
A döntés egy további szempontból is mérföldkő: a bíróság első alkalommal állapította meg önállóan az uniós alapszerződésekben rögzített értékek megsértését. A testület szerint a kifogásolt intézkedések „összehangolt, diszkriminatív rendszert” alkotnak, amely súlyosan sérti az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvét.
A bíróság azt is világossá tette, hogy a magyar kormány nem hivatkozhat sikerrel a nemzeti identitás védelmére a szabályozás igazolásakor, mivel az uniós jog elsőbbsége és az alapértékek védelme ilyen esetekben korlátot jelent.
Ha Magyarország nem módosítja a jogszabályt, újabb eljárás indulhat, amely már pénzbírság kiszabásához vezethet. Az ilyen büntetések végső soron az uniós forrásokból is levonhatók. A törvény már eddig is szerepet játszott egyes támogatások visszatartásában: a felzárkóztatási források egy részét korábban befagyasztották, bár a mostani ítélet közvetlenül nem kapcsolódik a jelenlegi kifizetési feltételrendszerhez.
Az ítélet hatással lehet a Magyarországgal szemben folyamatban lévő, úgynevezett „hetes cikkes” eljárásra is, amely az uniós alapértékek megsértésének vizsgálatára szolgál. Ebben az eljárásban akár a tagállami szavazati jog felfüggesztése is napirendre kerülhet, bár a folyamat évek óta nem jutott döntési szakaszba.
A luxembourgi döntés így nemcsak egy konkrét jogszabályról szól, hanem szélesebb értelemben az uniós jogrend és az alapértékek érvényesítésének határait is kijelöli.
