Meglepő nagyvonalúság: a Tisza bőkezű ajánlatokkal készül az új parlamenti ciklusra

Kedd reggel folytatódtak az Országházban az alakuló ülés előkészítését szolgáló tárgyalások, és bár a politikai törésvonalak nem tűntek el, a hangnem és a konkrét ajánlatok alapján egyértelmű: a Tisza Párt látványosan nagyvonalú stratégiát választott az új parlamenti ciklus indulásakor. A felek megállapodtak a bizottsági struktúráról, a személyi kérdésekben pedig jövő kedden születhet döntés, de már most kirajzolódik egy szokatlanul engedékeny kormánypárti hozzáállás.

A Tisza delegációját a második egyeztetésen már nem Magyar Péter vezette, hanem Bujdosó Andrea leendő frakcióvezető, aki a tárgyalás után arról beszélt: az ellenzéki pártok több kérését is teljesítették. Mint mondta, „nagyvonalúan” jártak el, és mindhárom felvetést elfogadták, így sikerült megállapodni a bizottsági struktúráról. Ez a gesztus önmagában is jelzésértékű, de a konkrétumok még inkább alátámasztják: a Tisza nem a klasszikus „győztes mindent visz” logikát követi.

A megállapodás szerint a húsz parlamenti bizottságból tizennégyet a kormánypárt vezet, hatot pedig az ellenzék. Ugyanakkor a Tisza nemcsak a számokban, hanem a pozíciók elosztásában is nyitott: három alelnöki helyet ajánlott fel az ellenzéknek, egyet-egyet a Fidesznek, a KDNP-nek és a Mi Hazánknak. Ez jelentős elmozdulás a korábbi ciklushoz képest, ahol az ellenzék mindössze két alelnöki poszthoz jutott.

A gesztusok sora itt nem ér véget. A Tisza elfogadta a Mi Hazánk több szimbolikus javaslatát is: az alakuló ülésen a képviselők a Szent Korona előtt tehetnek esküt, és a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzik. Emellett támogatják egy vizsgálóbizottság felállítását az MNB-ügy kivizsgálására is. Ezek az engedmények különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy a Mi Hazánk mindössze hat fős frakcióval lesz jelen az új Országgyűlésben.

A Fidesz részéről Gulyás Gergely szintén a megállapodás fontosságát hangsúlyozta, és jelezte: minden kérdésben a konszenzusra törekednek. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy ha ez nem sikerül, a parlamenti többség dönt. A kormánypárt ugyanakkor még ebben a helyzetben is hajlandó volt figyelembe venni a Fidesz kérését, például azt, hogy ne kelljen vezetnie a digitalizációs bizottságot.

A tárgyalások során ugyanakkor megjelent egy finom, de lényeges korlát is: a Tisza jelezte, hogy a megállapodást nem tekinti biankó felhatalmazásnak, vagyis az ellenzéki jelöltek személyét is kontroll alatt kívánja tartani. Ez azt mutatja, hogy a nagyvonalúság mellett a politikai kontrollt sem engedik ki teljesen a kezükből.

A következő napokban további fontos döntések várhatók. A pártok jövő kedden térnek vissza az Országházba, ahol már az Országgyűlés alelnökeiről és a bizottságok vezetőiről is megállapodhatnak. Az alakuló ülést várhatóan május 9-én tartják, ahol a parlament megválasztja az új házelnököt, a Tisza jelöltjét, Forsthoffer Ágnest, és felállnak a bizottságok is.

Az eddigi tárgyalások alapján azonban már most látszik: a Tisza Párt nemcsak kormányozni készül, hanem tudatosan alakítja a politikai tér hangulatát is. A kérdés az, hogy ez a nagyvonalúság hosszabb távon stabil együttműködést eredményez-e, vagy inkább új típusú politikai feszültségek alapját teremti meg.