A vagyonvisszaszerzés még várhat: társadalmi egyeztetés jön a kampány egyik legfontosabb ígéretéről
Mégsem nyújtja be a kormány jövő héten az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Magyar Péter miniszterelnök az RTL Híradónak azt mondta: a kabinet előbb rövid társadalmi egyeztetésre bocsátja a tervezetet, mert számos észrevétel érkezett hozzá. A kormányfő hozzátette, reményei szerint a hivatal így is szeptember elején megkezdheti működését.
A bejelentés azért is figyelemre méltó, mert a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása a Tisza Párt egyik legismertebb és legtöbbet hangoztatott kampányígérete volt. A választási kampány során rendszeresen elhangzott, hogy fel kell tárni az elmúlt évek vitatott vagyongyarapodásait, meg kell vizsgálni az állami vagyon sorsát, és szükség esetén vissza kell szerezni a közösséget megillető javakat.
Ehhez képest a hivatal felállítása körüli folyamat most lassulni látszik. Bár a kormány szerint csupán néhány hetes csúszásról van szó, a döntés óhatatlanul felveti a kérdést: miért éppen ennél a jogszabálynál vált fontossá a társadalmi egyeztetés?
Az elmúlt hetekben ugyanis a parlament és a kormány rendkívüli tempóban tárgyalt számos jelentős jogszabályt. Módosult az Alaptörvény, változnak a médiára vonatkozó szabályok, napirendre kerülnek az önkormányzati rendszert érintő törvények, valamint az oktatás működését meghatározó javaslatok is, köztük a pedagógusok teljesítményértékelésének megszüntetésével kapcsolatos szabályozás. Ezek közül több olyan kérdés volt, amely közvetlenül befolyásolja az állam működését, a közéletet vagy éppen több százezer ember mindennapjait.
A kormány ezekben az esetekben nem tartotta szükségesnek hosszabb társadalmi egyeztetés lefolytatását. A jogalkotás gyors ütemben zajlott, a kabinet pedig azzal érvelt, hogy a választók felhatalmazást adtak programjának végrehajtására.
Most azonban más megközelítés érvényesül. A vagyonvisszaszerzési hivatal esetében a kormány szerint indokolt a társadalmi vita, a szakmai javaslatok összegyűjtése és a tervezet további finomítása.
Önmagában ezzel nehéz lenne vitatkozni. Egy olyan intézmény létrehozása, amely jelentős vizsgálati jogosítványokkal rendelkezhet, és amelynek feladata a közvagyon védelme, valóban alapos előkészítést igényel. A probléma inkább a következetesség hiánya.
Ha a társadalmi egyeztetés valóban fontos demokratikus érték, akkor annak nemcsak egyes kiválasztott ügyekben kellene megjelennie. Ha viszont más, az ország működését alapjaiban érintő törvények esetében nem volt rá szükség, akkor nehéz megérteni, hogy miért éppen a kampány egyik legismertebb ígéretének megvalósításánál vált nélkülözhetetlenné.
Különösen azért, mert a választási kampány során a vagyonvisszaszerzés kérdését a Tisza Párt sürgető feladatként mutatta be. A közéletet hónapokon keresztül uraló vitákban rendszeresen elhangzott, hogy az államnak gyorsan és határozottan kell fellépnie a közvagyon védelmében. A választók jelentős része éppen ezért várja most, hogy a kormány ne csak beszéljen erről, hanem megteremtse a szükséges intézményi kereteket is.
A társadalmi egyeztetés természetesen fontos lehet, de közben telik az idő. A hivatal továbbra sem működik, a törvényjavaslat még nem került a parlament elé, az új intézmény vezetőjéről sem született döntés. A kampány egyik központi vállalása így egyelőre továbbra is az előkészítés szakaszában van.
A kérdés már nem az, hogy létrejön-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, hanem az, hogy a kormány milyen gyorsan és milyen következetességgel kívánja megvalósítani azt az ígéretet, amelynek jelentős szerepe volt a választási győzelemben. A választók ugyanis nem egy újabb konzultációra, hanem kézzelfogható eredményekre adtak felhatalmazást.
