A Microsoft-botrányban is érintett közbeszerzési vezetőt nevezett ki a Tisza-kormány
A korábbi Microsoft-korrupciós botrány egyik állami közbeszerzésének lebonyolításában is részt vevő szakember került a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság élére. A kinevezést Hadházy Ákos élesen bírálta, a Pénzügyminisztérium azonban visszautasította a kritikákat, hangsúlyozva, hogy az új vezetőnek nem volt döntési jogköre a vitatott beszerzésben – számolt be róla a 444.hu.
Novák-Soós Zsuzsannát nevezték ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) élére, amely az állami közbeszerzések egyik meghatározó intézménye. A kinevezést november 9-én Kármán András pénzügyminiszter jelentette be, aki az új vezető több mint 25 éves szakmai tapasztalatát és jelentős állami szervezeteknél végzett munkáját méltatta. Néhány nappal később azonban Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Novák-Soós korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közbeszerzési főosztályvezetőjeként részt vett a Microsoft-botrányhoz kapcsolódó egyik beszerzési eljárás lebonyolításában.
A Microsoft-ügy a korábbi Orbán-kormányok időszakának egyik legjelentősebb nemzetközi korrupciós botránya volt. Az amerikai hatóságok vizsgálatai szerint 2013 és 2015 között magyar állami intézmények olyan közvetítő cégeken keresztül vásároltak Microsoft-szoftverlicenceket, amelyek a gyártótól jelentős árengedményeket kaptak, ezeket azonban nem adták tovább teljes egészében az állami megrendelőknek. Az így keletkező különbözetet részben tisztességtelen kifizetésekre használták fel.
Az ügyet végül az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az amerikai tőzsdefelügyelet tárta fel. A Microsoft 2019-ben elismerte a szabálytalanságokat, és összesen 25,3 millió dollárnyi bírság és kompenzáció megfizetését vállalta az amerikai hatóságokkal kötött megállapodás keretében. Magyarországon ugyanakkor éveken keresztül nem történt érdemi előrelépés a felelősségre vonásban.
A 444 beszámolója szerint Novák-Soós Zsuzsanna a vitatott beszerzések idején a NAV közbeszerzési főosztályát vezette. Hadházy Ákos egy 2014 decemberében keletkezett dokumentumra hivatkozva azt állítja, hogy a szakember a közbeszerzési eljárás előkészítésében és a döntési folyamat továbbításában is szerepet vállalt. A konkrét beszerzés bírálóbizottságát ugyanakkor Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének testvére vezette, aki akkoriban a NAV informatikai fejlesztési főosztályának vezetője volt.
Hadházy szerint különösen aggályos, hogy a korábbi rendszer vitatott közbeszerzéseiben közreműködő vezető most a Tisza-kormány egyik legfontosabb beszerzési szervezetének irányítását kapta meg. A volt képviselő ugyanakkor nem állította, hogy Novák-Soós személyesen korrupciót követett volna el. Kritikája elsősorban arra irányult, hogy a kormány miért olyan szakembert választott, aki hivatali szerepet vállalt egy később nemzetközi korrupciós botránnyá terebélyesedő beszerzési folyamatban.
A Pénzügyminisztérium a 444 megkeresésére határozottan visszautasította a kritikákat, Hadházy bejegyzését méltatlan támadásnak nevezve. A tárca szerint a NAV akkori közbeszerzési főosztályvezetője kizárólag technikai lebonyolítóként vett részt az eljárásban, nem határozta meg a beszerzés műszaki tartalmát, nem volt tagja a bírálóbizottságnak, és a nyertes ajánlat jóváhagyásában sem vett részt. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az eljárás eredményéről a NAV akkori elnöke döntött, Novák-Soós felelősségi körében pedig nem állapítottak meg közbeszerzési szabálytalanságot.
A tárca válaszából az is kiderült, hogy az új főigazgató rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt jogi lépéseket fontolgat Hadházy Ákossal szemben. A volt képviselő erre úgy reagált, hogy korábban is számos alkalommal fenyegették perrel, és továbbra is fenntartja a kinevezéssel kapcsolatos kritikáját.
A Microsoft-botrány magyarországi következményei mindeközben továbbra sem zárultak le. A 444 szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapításai nyomán a magyar állam mintegy 3,3 milliárd forintnak megfelelő uniós támogatást fizetett vissza, miután kiderült, hogy az érintett szoftverbeszerzéseket európai uniós forrásokból finanszírozták. A magyar büntetőeljárásban hosszú éveken keresztül senkit nem gyanúsítottak meg, a lap jelenlegi információi szerint azonban már két gyanúsítottja van az ügynek.
