A Mandiner szerint korlátozták Orbán Viktor Facebook-oldalának elérését
Újabb, a kampány logikájába tökéletesen illeszkedő történet került a nyilvánosság elé: a kormánypárti sajtó szerint a Facebook közvetlenül beavatkozik a magyar választásokba, és korlátozza Orbán Viktor bejegyzéseinek elérését. A vád súlyos, a bizonyítékok viszont – ahogy az ilyenkor lenni szokott – jóval kevésbé látványosak, mint maga az állítás.
A történet egy Mario Nawfal által közzétett X-posztra épül, amely szerint a háttérben akár szervezett jelentési kampány is állhat, és ebben a Tisza Párt egyes szereplői is érintettek lehetnek. A felvetés azonban inkább feltételezések láncolata, mintsem konkrétan alátámasztott tényállítás: sem a platform, sem független források nem erősítették meg, hogy bármilyen célzott politikai korlátozás történt volna.
A közösségi média működése ráadásul ennél jóval prózaibb. A Meta rendszerei algoritmusok alapján rangsorolják a tartalmakat, és tömeges jelentések esetén automatikus korlátozások is életbe léphetnek – ez azonban nem politikai döntés, hanem platformszintű szabályozás kérdése. A „láthatóság csökkenése” tehát nem feltétlenül egyenlő cenzúrával, még ha politikai kommunikációban jól is hangzik így keretezni.
A cikkben felmerül az is, hogy Magyar Péter aktivitása kiugróan magas a platformon, ami gyanút kelthet. Ez azonban önmagában nem szabálytalanság: a közösségi média logikája éppen az erős elköteleződésre épül, és egy új politikai szereplő esetében kifejezetten gyakori a hirtelen növekvő elérés. A „professzionális profil vs. politikai oldal” kérdése pedig valóban létező szabályozási téma, de ennek betartatása globálisan is következetlen, nem csak magyar sajátosság.
A kampányidőszakban megszokott, hogy a technológiai platformok működése politikai viták középpontjába kerül. Az viszont már kevésbé szokott kiderülni, hogy ezek a viták mennyiben szólnak tényleges rendszerszintű problémákról, és mennyiben kommunikációs eszközök egy-egy politikai narratíva erősítésére.
