A Fidesz és a KDNP tüntetést hirdetett az alaptörvény módosítása ellen, a parlamenti bojkott lehetőségét sem zárják ki

A Fidesz és a KDNP csütörtök estére tüntetést hirdetett a budai Sándor-palota elé az alaptörvény tervezett tizenhetedik módosítása ellen. A két kormánypárt frakciószövetségének hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatón Gulyás Gergely és Rétvári Bence egyaránt úgy fogalmazott: a tervezett változtatások szerintük súlyosan sértik a demokratikus jogállam alapelveit, ezért mindenkit arra kérnek, hogy pártállástól függetlenül vegyen részt a demonstráción.

A demonstrációt csütörtökön 18 órára hirdették meg a Sándor-palota elé. Gulyás Gergely szerint azokat várják, akik fontosnak tartják a demokrácia, a jogállam, a demokratikus választások, a termőföld és a nemzeti vagyon alkotmányos védelmét, valamint a köztársasági elnöki intézmény megőrzését.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy a frakcióülésen hosszan tárgyaltak az alaptörvény módosításáról és az arra adható politikai válaszokról. Kérdésre válaszolva közölte: a parlamenti munka, illetve a plenáris ülések bojkottjának lehetősége is felmerült, de erről később hoznak végleges döntést.

Gulyás Gergely a módosítást „botrányosnak” nevezte, és úgy fogalmazott, hogy az szerinte az önkényuralom felé tett lépés. Azt állította: a rendszerváltás óta tíz parlamenti ciklusból hatban rendelkezett valamelyik kormány kétharmados többséggel, de ilyen mértékű alkotmányozási beavatkozásra eddig nem volt példa.

A politikus szerint a javaslat több ponton is súlyosan sérti a demokratikus intézményrendszert. Kritikái között szerepelt a köztársasági elnök idő előtti leváltásának lehetősége, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó időkorlát bevezetése, az Alkotmánybíróság összetételének átalakítása, valamint a nemzeti vagyon és a termőföld kétharmados alkotmányos védelmének megszüntetése. Úgy vélte, ezek a változtatások együttesen korlátozzák a választók és a politikai szereplők jogait.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a módosítás egyetlen előremutató elemének az Alkotmánybíróság hatásköreinek helyreállítását tartja, de szerinte ez nem ellensúlyozza a javaslat többi részét.

A Fidesz frakcióvezetője összehasonlította a mostani eljárást a korábbi alkotmányozással is. Emlékeztetett arra, hogy állítása szerint az akkori folyamat tíz hónapon át tartott, mintegy 920 ezer ember mondhatta el véleményét, és széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg a döntést. Ezzel szemben szerinte a mostani módosítás esetében hozzávetőleg huszonegyezer internetes véleményre hivatkozva, nyolc nap alatt kívánják lezárni a parlamenti vitát.

Rétvári Bence hangsúlyozta: a KDNP álláspontja szerint is elfogadhatatlan a módosítás, mert az szerinte gyengíti a magyar demokráciát. Felidézte, hogy a kormányzó TISZA Párt a választási kampányban a demokratikus intézmények megerősítését ígérte, ehhez képest állítása szerint már a második olyan alkotmánymódosítást terjesztette elő, amely ennek az ellenkezőjét eredményezi.

A KDNP frakcióvezetője példaként említette a közbeszédben „Lex Orbánként” emlegetett szabályozást, amely szerinte kizárná Orbán Viktor későbbi miniszterelnöki jelölését, valamint a „Lex Sulyokként” emlegetett rendelkezést, amely egyetlen mondatos alkotmánymódosítással tenné lehetővé a köztársasági elnök leváltását. Emellett kifogásolta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alkotmányos szabályozását és az országgyűlési képviselőkre vonatkozó új korlátozásokat is.

Rétvári Bence szerint a kormány a közjogi intézményrendszer átalakítására törekszik, és saját maga kívánja kinevezni az ellensúlyok szereplőit is. Közölte: a Fidesz és a KDNP a parlamenti vitában is ismertetni fogja álláspontját, emellett pedig mindenkit arra kérnek, hogy csatlakozzon a csütörtöki, „Stop önkény” néven meghirdetett demonstrációhoz.