Itt vannak az új nemzeti konzultáció „kérdései”

„Ön mit gondol erről?”

„Megszerezte” a Magyar Nemzet a tizenegyedik nemzeti konzultáció kérdéseit. Mint kiderült, a friss konzultáció címét nem cifrázták túl:

Magyarország meg tudja csinálni!

A kormánylap mindenkit megnyugtat, hogy a kérdőíveket hamarosan postázni kezdik, a visszaküldés határideje december huszadika. Lássuk a „kérdéseket!”

• Gazdasági semlegesség: az ív szerint „Brüsszel” kereskedelmi háborút indított a keleti országok, „elsősorban Kína és Oroszország ellen”, a kormány szerint azonban Magyarországnak semlegesnek kell maradnia, nem szabad csatlakoznia a háborúhoz. A kérdés azt veti fel, hogy gazdasági semlegességre, vagy kereskedelmi háborúra van szükség?
• Új gazdaságpolitika: „Brüsszel” szerint Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításában követni kell az EU-t, csak a nyugati mintákat szabad másolni. Ezzel szemben a kormány szerint „csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.” „Ön mit gondol erről? Magyarországnak a saját útját kell járnia, vagy minden kérdésben követni kell Brüsszelt és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba?”
• Kkv-k támogatása: A felvetés megfogalmazása szerint a multik komoly extraprofitra akarnak szert tenni, kiszorítanák a kkv-kat, de a magyar kormány ezeket támogatná. A kérdés azt veti fel, hogy szükség van-e a kkv-knak szóló támogatási programra.
• De természetesen nem maradhatott ki a „multicégek rendszabályozása” sem. Az ív szerint ugyanis „Brüsszel ellenzi”, hogy a kormány extraprofitadókat vet ki, de a kormány szerint „Magyarországnak joga van megvédeni a saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben.” Két opció közül lehet választani: „szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére”, vagy „Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.”
• Béremelési program: „Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról” – áll a kérdőívben, de természetesen ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni. „Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra”, vagy „nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről” – áll a kérdőívben.
• Majd jön a munkáshitel, amit a kormány nemrég vetett fel. Az ív szerint egyesek azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra, de természetesen itt a kormány, amely szerint meg van. A kérdés magától értetődik.
• Lakhatási támogatás: itt a nemzeti konzultációban sem konkretizálják, hogy kik, de valakik szerint „a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia.” Ezzel szemben viszont a kormány szerint kell az adókedvezmény a cégeknek, „ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra.” Válaszra mint az összes kérdésnél, úgy itt is két lehetőség van: kell adókedvezmény, vagy sem.
• Fiatalok lakhatásának támogatása: az ív szerint vannak, akik szerint elég a CSOK Plusz, a kormány szerint nem, „támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, öt százalékos kamatozású lakáshitelt kell biztosítani.” Itt is ezen két állítás közül lehet választani, ugyanúgy,
• ahogy a 13. havi nyugdíjra vonatkozó kérdésnél is, vagyis hogy legyen, vagy ne legyen.
• De a családi adókedvezményre vonatkozó pontba sikerült belekeverni a migrációt is. „Európa súlyos népesedési válságban van. Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak. Ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.” Az opciók, amik közül választani lehet, hasonlóan manipulatívak, mint maga a felvetés: „Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására”, vagy „inkább a migrációt kellene támogatni.”
• És végül itt a „migrációs büntetés elutasítása” is. „Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában.” Végül itt is hasonló hangvételű lehetőségeink vannak a válaszra: „felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából”, vagy „Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.”