2024 a legmelegebb év volt 1901 óta

A HungaroMet Zrt. legfrissebb adatai szerint 2024 hivatalosan is a legmelegebb év volt Magyarországon 1901 óta. Bár senki sem várta örömmel ezt a rekordot, a szakemberek sajnos számítottak rá, és a most közzétett adatok minden kétséget kizáróan alátámasztják a klímaváltozás aggasztó hatásait.

A tavalyi év nyarán a Dél-Alföldön szinte a nyári hónapok hónap felében 30 Celsius-fok fölött alakult a napi maximum-hőmérséklet. Kelebián például 41,6 fokot mértek, amely csupán 0,3 fokkal maradt el a 2007-ben Kiskunhalason regisztrált abszolút országos rekordtól. Az országos középhőmérséklet 2,1 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti éghajlati normált, ami jól mutatja, hogy nem csupán egyetlen kiugró hónapról vagy évszakról van szó, hanem egy átfogó, rendszerszintű problémáról.

Az év legnagyobb részében a megszokottnál sokkal melegebb időjárás uralkodott, és több hónap is a XX. század eleje óta mért legforróbbnak bizonyult. Egyetlen kivételt csupán november jelentett, amikor az átlagosnál hűvösebb időjárást tapasztalhattunk. Azonban ez a rövid fellélegzés sem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az év többi részének hőmérsékleti szélsőségeit.

A csapadékhelyzet sem alakult kedvezően. Míg 2023-at a viszonylagos csapadékbőség jellemezte, 2024 ismét aszályos évnek bizonyult. A legtöbb hónapban jelentős csapadékhiány volt tapasztalható, és csak az ország néhány kisebb területén esett a szokásoshoz közeli mennyiségű eső. Az aszály súlyos hatással volt a mezőgazdaságra, az ivóvízkészletekre és az ökoszisztémára is.

Az évről szóló részletes elemzés hamarosan elérhető lesz a HungaroMet weboldalán, de a főbb adatok már most egyértelműen kijelölik a problémát: a klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érezhetőek Magyarországon is. A szélsőséges hőhullámok és a csapadékhiány nem csupán időjárási furcsaságok, hanem egy fenntarthatatlan rendszer vészjelzései. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodnunk kell-e, hanem hogy ezt milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tudjuk megtenni.