A MOHU átvilágítása a budapesti lomtalanítás végét is jelentheti jelenlegi formájában
A teljes magyar hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát és átalakítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, miután elkészült a MOHU első átvilágítása. A vizsgálat szerint a társaság több, a koncesszióban vállalt kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti. A bejelentés egyik érdekes következménye lehet, hogy ismét napirendre kerül a budapesti lomtalanítás régóta halogatott átalakítása is: a jelenleg megszokott, utcára kipakolós rendszer ugyanis nehezen illeszthető ahhoz a „kontrollált lomtalanításhoz”, amelyet a MOHU eredetileg vállalt.
Magyar Péter a kormány csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy a MOHU első átvilágításának eredményei alapján nem lesz elegendő néhány kisebb módosítás a hulladékgazdálkodásban, hanem a teljes rendszer felülvizsgálatára és átalakítására van szükség.
A miniszterelnök szerint a hulladékkoncesszióban szereplő vállalások egy része nem teljesül, miközben a lakosságtól és a vállalkozásoktól is folyamatosan érkeznek panaszok a szolgáltatás minőségére. A kormány azt várja el a MOHU-tól, hogy a szolgáltatási színvonal, az újrahasznosítás, a beruházások és az adatszolgáltatás területén egyaránt teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Ennek komoly költségvetési jelentősége is van. A kormány számításai szerint a vállalt célok teljesítésével 2027-re akár 90 milliárd forinttal csökkenhetnének Magyarország közkiadásai.
A MOHU csütörtökön közölte: egyetért a kormánnyal abban, hogy felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási rendszert, és álláspontja szerint is újra kell gondolni a koncesszió összetett működését annak érdekében, hogy a vállalt célok teljesíthetők legyenek.
Mindez Budapesten egy régi vitát is újranyithat: a lomtalanítás kérdését.
A MOHU ugyanis már 2024 végén előállt a jelenlegi budapesti rendszer gyökeres átalakításának tervével. A társaság az évente egyszer megtartott, jól ismert, házak előtti lomkihelyezést egy ellenőrzöttebb rendszerrel váltotta volna fel. A terv szerint közel 150 ideiglenes gyűjtőpontot alakítottak volna ki Budapesten, ahol a lakók meghatározott időszakban adhatták volna le a feleslegessé vált tárgyaikat.
Az elképzelés mögött nem pusztán költségcsökkentés állt. A MOHU érvelése szerint a gyűjtőpontokon lehetőség nyílna a hulladék különböző típusainak szétválogatására, a veszélyes hulladék elkülönítésére, valamint arra, hogy a hasznosítható anyagok ne automatikusan hulladéklerakóba vagy energetikai hasznosításra kerüljenek. Ez közvetlenül kapcsolódik azokhoz az újrahasznosítási célokhoz, amelyek teljesítését most a kormány is számon kéri a társaságon.
A tervből azonban komoly politikai ügy lett. A Fővárosi Közgyűlés 2024 decemberében egyhangúlag utasította el a MOHU elképzelését, arra hivatkozva, hogy azt megfelelő társadalmi egyeztetés nélkül dolgozták ki, és aránytalan terhet jelentene a budapestieknek és a kerületi önkormányzatoknak. A közgyűlés egyúttal tárgyalásra kérte fel a főpolgármestert a MOHU-val.
A politikai ellenállás eredményeként végül nem vezették be általánosan az új modellt. 2025-ben a megszokott rendszer maradt, és a kerületek lehetőséget kaptak arra, hogy továbbra is a hagyományos lomtalanítást válasszák. Az akkori megállapodás szerint egy átmeneti időszak után, 2027-től kellett volna új rendszernek életbe lépnie.
A kérdés azonban azóta sem rendeződött véglegesen. Még 2026 augusztusában is arról szóltak a hírek, hogy a MOHU és a kerületek között zajlanak az egyeztetések, miközben Budapesten idén is a hagyományos rendszer működik: a lakók az előre meghatározott napon továbbra is az ingatlanuk elé helyezhetik ki a nagydarabos hulladékot.
A mostani kormányzati bejelentés azonban alapvetően változtathat a helyzeten.
Ha ugyanis a kormány valóban a koncessziós szerződésben szereplő vállalások szigorú teljesítését követeli meg a MOHU-tól, akkor ismét előkerülhet a „kontrollált lomtalanítás” bevezetése. Ez nem utólag kitalált megoldás: maga a MOHU jelenleg hatályos általános szerződési feltétele is külön fogalomként határozza meg a kontrollált lomtalanítást.
Ennek lényege, hogy a szolgáltató előre meghatározott időpontban, helyszínen és módon, ellenőrzött körülmények között veszi át a lomhulladékot, méghozzá az ingatlanhasználó azonosítását követően. A szabályozás három lehetséges megoldást nevesít: a házhoz menő, a gyűjtőpontos, valamint a hulladékudvarban vagy mobil hulladékudvarban történő lomtalanítást.
Vagyis fontos különbség, hogy a koncessziós rendszerből önmagában nem következik: mindenkinek kilométereken keresztül kell majd egy kijelölt gyűjtőpontra cipelnie a régi kanapét. A kontrollált rendszer házhoz menő megoldást is lehetővé tesz. Az viszont egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy hosszabb távon változatlanul fennmaradhat a budapesti modell, amelyben egy-egy városrész lakói ugyanazon az estén tömegesen helyezik ki az utcára a lomot.
Ráadásul az ország számos településén már most is működik előzetes bejelentkezéshez és időpont-egyeztetéshez kötött házhoz menő lomtalanítás. A MOHU Budapest agglomerációs szolgáltatási területén több településen évente egy vagy két alkalommal, meghatározott mennyiségi korláttal vehető igénybe ilyen szolgáltatás.
A 2024-ben felvetett budapesti gyűjtőpontos rendszer tehát csak az egyik lehetséges megoldás. Elképzelhető egy olyan modell is, amelyben regisztrációhoz kötött házhoz menő elszállítás, állandó és mobil hulladékudvarok, illetve időszakos gyűjtőpontok kombinációja váltja fel a jelenlegi gyakorlatot.
Ez azért is lehet fontos, mert a kormány most éppen az újrahasznosítási célok elmaradását kéri számon a MOHU-n. Az utcára egyetlen hulladékhalomként kihelyezett lom esetében jóval nehezebb elkülöníteni az újrahasználható, újrahasznosítható, veszélyes vagy más módon kezelendő hulladékot, mint egy ellenőrzött átvételi rendszerben.
A politikai vita tehát két évvel ezelőtt megakadályozta a MOHU eredeti tervének általános budapesti bevezetését, a probléma azonban nem tűnt el. Most pedig éppen a kormány mondja ki, hogy a koncessziós vállalásokat számon kell kérni, az újrahasznosítási célokat teljesíteni kell, és a teljes hulladékgazdálkodási rendszert át kell alakítani.
Ez könnyen azt jelentheti, hogy a ma ismert budapesti lomtalanításnak már nincs sok ideje hátra.
A kérdés így várhatóan már nem az lesz, hogy változik-e a lomtalanítás, hanem sokkal inkább az, hogy milyen rendszer váltja fel: gyűjtőpontokra kell majd vinni a lomot, előzetes regisztráció után házhoz jönnek érte, vagy a két megoldás és a hulladékudvarok kombinációjából alakítanak ki új modellt.
Egyelőre erről nincs végleges döntés. A kormány által most bejelentett teljes felülvizsgálat után azonban a MOHU korábbi terveit és a koncesszió eredeti vállalásait ismerve nehéz elképzelni, hogy Budapesten hosszú távon minden pontosan úgy maradjon, ahogy eddig.
