Újabb uniós panaszt tett a Spar: a Tisza-kormány módosítása sem oldotta meg a kiskereskedelmi különadó problémáját
Ismét az Európai Bizottsághoz fordult a Spar a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt. Az osztrák tulajdonú áruházlánc szerint a Magyar Péter vezette kormány ugyan módosította a korábbi szabályozást, a változtatás azonban a nagy kereskedelmi vállalatok számára a gyakorlatban nem jelent érdemi könnyítést. A Spar úgy véli, hogy a magyar adórendszer továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú üzletláncokat.
Újabb panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Spar a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi különadó miatt – számolt be az MTI az APA osztrák hírügynökség értesülései alapján. A vállalat szerint a korábbi kormány által bevezetett adóterhet az új magyar kormány sem szüntette meg, az időközben elfogadott jogszabály-módosítás pedig olyan feltételekhez köti a kedvezőbb adózást, amelyeknek a nagy nemzetközi kereskedelmi láncok gyakorlatilag nem tudnak megfelelni.
A Spar kifogásolja, hogy az új szabályozás lehetőséget biztosít a kereskedelmi vállalkozások számára arra, hogy működésüket több kisebb társaságra bontva mérsékeljék adóterheiket, vagy akár teljesen mentesüljenek a különadó megfizetése alól. A vállalat álláspontja szerint azonban ez a megoldás egy több száz üzletből álló országos hálózat esetében nem alkalmazható életszerűen.
Peter Manhartsberger, a Spar vezetője az APA hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Spar Magyarországot nem lehet egyszerűen több száz önálló társaságra felosztani. A vezető abszurdnak és zaklató jellegűnek nevezte a szabályozást, és úgy véli, hogy a vállalkozások szervezeti formájának adózási okokból történő megváltoztatására irányuló nyomás az európai uniós joggal is ellentétes lehet.
A Spar szerint további jogi ellentmondást jelent, hogy a magyar adóelkerülés elleni rendelkezések alapján a hatóságok akár meg is tagadhatják azoknak az átszervezéseknek az elismerését, amelyek elsődleges célja az adófizetési kötelezettség csökkentése. A vállalat érvelése szerint így a jogalkotó olyan lehetőséget kínál az adóterhek mérséklésére, amelynek alkalmazása más adójogi szabályokkal kerülhet összeütközésbe.
A vita nem új keletű. A Spar már 2022-ben panaszt tett az Európai Bizottságnál a magyar kiskereskedelmi különadó miatt, és azóta több alkalommal is sürgette az uniós intézmények fellépését. Az ügyben osztrák politikai szereplők is támogatásukról biztosították a vállalatot.
Az Európai Bizottság idén már az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a kiskereskedelmi különadóval és az árréskorlátozással kapcsolatos kifogásai miatt. A mostani beadvány azt jelzi, hogy a magyar kormány időközben végrehajtott módosításai a Spar megítélése szerint nem rendezték a vitatott kérdéseket.
A vállalat adatai alapján jelentős különbség mutatkozik a különböző kereskedelmi szereplők adóterhelése között. A Spar állítása szerint a külföldi tulajdonú nagy áruházláncok éves árbevételük akár 4,5 százalékát is befizethetik különadóként, miközben egyes magyar franchise-hálózatok és más hazai kereskedelmi szereplők terhelése nulla és 0,15 százalék között alakul.
A társaság szerint ez a különbség versenyhátrányt okoz a nagy nemzetközi üzletláncok számára, miközben a magyar tulajdonú, eltérő vállalati struktúrában működő hálózatok kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. A kérdés ugyanakkor jogilag összetettebb annál, mint hogy pusztán a tulajdonosi háttér alapján lehessen megítélni a szabályozást: az uniós eljárás egyik lényeges kérdése éppen az, hogy az adórendszer tényleges hatásai megvalósítanak-e tiltott hátrányos megkülönböztetést.
A Spar számításai szerint a különadó tavaly megközelítőleg 80 millió eurós terhet jelentett a vállalatnak, amelyhez további 30 millió euró társult az árréskorlátozás következtében. A társaság előrejelzése alapján az idei évben a különadó költsége már megközelítheti a 90 millió eurót, míg az árréskorlátozás hatása elérheti a 40 millió eurót.
Ez azt jelenti, hogy a két intézkedés együttes pénzügyi hatása a Spar közlése szerint idén akár 130 millió euró, vagyis több mint 50 milliárd forint is lehet.
Manhartsberger szerint a különadó és az árréskorlátozás nem kizárólag a Spart érinti hátrányosan. Állítása szerint a Lidl, a Penny, a DM és a Tesco is jelentős veszteségeket szenved el a magyarországi szabályozás következtében.
A Spar vezetője ennél súlyosabb feltételezést is megfogalmazott. Véleménye szerint a magyar intézkedések mögött akár az a szándék is meghúzódhat, hogy a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncokat kivonulásra, illetve magyarországi üzleteik értékesítésére ösztönözzék. Manhartsberger úgy véli, hogy az esetlegesen eladásra kerülő üzlethálózatok iránt elsősorban magyar befektetők mutathatnának érdeklődést. Ezt az értelmezést ugyanakkor a vállalatvezető feltételezéseként kell kezelni, nem bizonyított kormányzati célként.
A kiskereskedelmi különadó körüli vita így a kormányváltást követően sem zárult le. Miközben az előző kabinet által kialakított adórendszer alapvető elemei fennmaradtak, az új kormány által elfogadott módosítások megítélése is uniós jogvita tárgyává válhat.
A következő időszak egyik meghatározó kérdése az lesz, hogy az Európai Bizottság miként értékeli a Spar újabb panaszát, és a magyar kormány képes lesz-e olyan szabályozást kialakítani, amely egyszerre biztosítja a költségvetési bevételeket, megfelel az uniós jog követelményeinek, és nem okoz indokolatlan versenyhátrányt a különböző tulajdonosi hátterű kereskedelmi vállalkozások között.
