Megsérthették Seszták Miklós mentelmi jogát – idő előtt vehették őrizetbe a volt minisztert
Komoly jogi kérdéseket vet fel Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter őrizetbe vételének időzítése. A KDNP-s országgyűlési képviselőt ugyanis ügyvédje szerint közel egy órával azelőtt vették őrizetbe, hogy mentelmi jogának felfüggesztése megjelent volna a Magyar Közlönyben. Az ügyben a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) vezetőjének korábbi nyilatkozatai sem teljesen egyértelműek, egy jogtudós pedig parlamenti vizsgálatot sürget.
Újabb fordulatot vett Seszták Miklós korrupciós ügye, ezúttal azonban nem a volt miniszterrel szemben megfogalmazott súlyos vádak, hanem az ellene eljáró hatóság intézkedésének jogszerűsége került a figyelem középpontjába. A 24.hu értesülései alapján ugyanis felmerült, hogy az újonnan létrehozott Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal túl korán intézkedett a KDNP-s politikussal szemben, és ezzel megsérthette országgyűlési képviselőként élvezett mentelmi jogát.
A történet szeptember 28-án kezdődött, amikor Seszták Miklós megjelent a Központi Nyomozó Főügyészség épületében. A politikus saját állítása szerint azért érkezett, hogy vallomást tegyen az ellene folyamatban lévő korrupciós ügyben. Ugyanezen a napon az Országgyűlés 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött mentelmi jogának felfüggesztéséről.
A főügyészség épületében ekkor már jelen volt Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese is, aki aznap vonta a hivatal hatáskörébe a Sesztákot érintő nyomozást. A politikust ezt követően őrizetbe vették, majd később a bíróság elrendelte a letartóztatását.
A probléma az intézkedések pontos időzítésével van. Seszták ügyvédje, Papp Gábor szerint védencét szeptember 28-án 10 óra 54 perckor vették őrizetbe, miközben a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti határozat csak 11 óra 46 perckor jelent meg a Magyar Közlönyben. A két időpont között 52 perc telt el, ami a védelem álláspontja szerint alapvető jelentőségű lehet az intézkedés jogszerűségének megítélésében.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Legfőbb Ügyészség a 24.hu érdeklődésére közölte: az Országgyűlés elnökének hivatalos tájékoztatását csak október 5-én kapták meg Seszták mentelmi jogának felfüggesztéséről. Addigra a volt miniszter már napok óta letartóztatásban volt.
Az NVVH elnöke, Unger Anna korábban eltérő módon számolt be az eseményekről. Az Ötpontban podcastban először arról beszélt, hogy Tasnády Katalin megvárta a parlamenti határozat Magyar Közlönyben történő megjelenését, és csak ezt követően intézkedett Seszták őrizetbe vételéről.
Később azonban az ATV Egyenes beszéd című műsorában már úgy pontosította korábbi kijelentését, hogy az NVVH elnökhelyettese valójában a házelnök parlamenti bejelentését várta meg. A hivatal álláspontja szerint ugyanis a mentelmi jog felfüggesztése már ekkor hatályossá vált, és Unger szerint ezt az értelmezést a letartóztatásról döntő bíróság is elfogadta.
A kérdés tehát nem pusztán az, hogy mikor szavazott az Országgyűlés, hanem az is, hogy a döntés pontosan mikor vált joghatályossá, és az eljáró hatóság milyen hivatalos tájékoztatás alapján intézkedhetett.
Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár szerint a történtek felvetik a jogsértés lehetőségét, ezért indokolt lenne, hogy az Országgyűlés kivizsgálja az őrizetbe vétel körülményeit. A szakember különösen problémásnak tartja, hogy a kérdéses intézkedés egy újonnan felállított hatóság működésének kezdetén történt.
Az ügy jelentőségét növeli, hogy az NVVH létrehozásának egyik meghatározó célja a korábbi időszakhoz kapcsolódó korrupciós ügyek feltárása és az állami vagyon visszaszerzése. Egy ilyen feladatokat ellátó szervezet esetében különösen fontos, hogy az intézkedések jogszerűsége ne legyen megkérdőjelezhető.
Mindeközben a Seszták Miklós ellen folyamatban lévő büntetőeljárás rendkívül súlyos korrupciós gyanúról szól. Az ügyészség szerint megalapozottan feltehető, hogy a politikus 2014 és 2018 közötti minisztersége idején több százmilliós, illetve többmilliárdos nagyságrendű kenőpénzeket fogadhatott el építőipari vállalkozóktól. A hatóságok álláspontja szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója összesen 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tehetett szert.
A volt miniszter valamennyi vele szemben megfogalmazott bűncselekménygyanút visszautasította, és továbbra is ártatlannak vallja magát.
A mentelmi jog esetleges megsértése önmagában nem jelenti azt, hogy a Seszták elleni korrupciós gyanú megalapozatlan lenne. A két kérdést jogilag külön kell kezelni: az egyik a feltételezett bűncselekményekre, a másik a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedések törvényességére vonatkozik.
Az ügy ugyanakkor fontos jogállamisági kérdést vet fel. A mentelmi jog ugyanis nem személyes kiváltság, hanem az országgyűlési képviselői mandátum függetlenségét védő alkotmányos garancia, amelynek szabályait minden hatóságnak be kell tartania.
Egyelőre nem született olyan ismertetett végleges jogi megállapítás, amely egyértelműen igazolná a jogsértést. Az NVVH és a védelem eltérően értelmezi az intézkedés időpontjának jelentőségét, ezért a történtek tisztázása további jogi vizsgálatot igényelhet.
A Seszták-ügy így már nemcsak egy volt kormánytag feltételezett korrupciós ügyeiről szól, hanem arról is, hogy az új vagyonvisszaszerzési hatóság milyen eljárási garanciák mellett gyakorolja jelentős jogosítványait. A korrupció elleni fellépés eredményessége mellett ugyanis annak törvényessége is alapvető követelmény.
