Újabb több tízmilliárdos veszteséget termelt a MOHU, a visszaváltási rendszer és a közszolgáltatás is mélyen mínuszos
Jelentős, közel 48 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2025-ös évet a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. A cég frissen közzétett pénzügyi beszámolója szerint az adózott eredmény mínusz 47,8 milliárd forint lett, ami ugyan enyhe javulást jelent a 2024-es 50,4 milliárd forintos veszteséghez képest, de továbbra is súlyos veszteségtermelő működésről árulkodik.
A Telex összefoglalója szerint a vállalat árbevétele ugyan meghaladta a 450 milliárd forintot, azonban az anyagjellegű ráfordítások már önmagukban magasabbak voltak ennél az összegnél. Ez azt jelenti, hogy a társaság alaptevékenysége még a bérek, az értékcsökkenés és a pénzügyi költségek elszámolása előtt is veszteséges.
A legnagyobb mínuszt továbbra is a lakossági hulladékszállítást és -kezelést magában foglaló közszolgáltatás termelte. Ez az üzletág tavaly 69,4 milliárd forintos veszteséget hozott. A háttérben elsősorban az áll, hogy a hulladékszállítás díjait a kormány még 2012-ben befagyasztotta, miközben azóta jelentősen emelkedtek az üzemeltetési költségek. A rendszerben ráadásul nemcsak a lakosság, hanem számos kisebb vállalkozás is a több mint egy évtizede rögzített tarifák alapján fizet.
Jelentősen nőtt a veszteség a tavaly teljes évben működő visszaváltási rendszerben is. A DRS-rendszer 2025-ben 37,8 milliárd forintos mínuszt termelt, szemben az előző évi 9,3 milliárd forintos veszteséggel. Bár a gyártók palackonként fizetett díjai milliárdos bevételt jelentenek, a rendszer működtetése rendkívül költséges. A visszaváltó automaták üzemeltetése, karbantartása, a begyűjtés, szállítás, válogatás, valamint az informatikai háttér fenntartása összesen mintegy 70 milliárd forintos kiadást eredményezett tavaly.
A rendszer ugyanakkor környezetvédelmi szempontból eredményesnek tekinthető: a visszaváltási arány megközelíti a 90 százalékot. Gazdaságilag azonban egyelőre nem látszik, hogyan válhatna önfenntartóvá a konstrukció. Az alumínium csomagolóanyagok újrahasznosítása még nyereséges lehet, a PET-palackok esetében azonban már jóval kisebb a megtérülés, míg az üveghulladék gyakorlatilag nem képvisel piaci értéket.
Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szintén veszteséges maradt, bár itt a mínusz jóval kisebb, 1,8 milliárd forint volt. A rendszer egyik problémája, hogy számos külföldi, online kereskedelmi platformon keresztül érkező termék után a gyakorlatban nem fizetik meg a hulladékkezelési díjakat, így a költségek egy része fedezet nélkül marad.
A MOHU egyetlen jelentősen nyereséges területe az „egyéb” kategória volt, amely elsősorban vállalati szolgáltatásokat és haszonanyag-értékesítést foglalhat magában. Ez az üzletág 61,4 milliárd forintos pozitív eredményt hozott.
A működési veszteségek mellett jelentős beruházásokat is végrehajtott a vállalat. Információk szerint a MOHU eddig összesen mintegy 82 milliárd forintot fordított fejlesztésekre, ennek legnagyobb részét a visszaváltó automaták országos hálózatának kiépítése tette ki. Emellett új járművek, hulladékgyűjtő edények és egyéb infrastruktúra beszerzése is megtörtént.
A lap számításai szerint, ha a működési veszteségeket, a beruházásokat és az egyéb pénzügyi támogatásokat összeadják, akkor a MOHU hulladékgazdálkodási rendszerének működtetése eddig mintegy 200 milliárd forintos terhet jelenthetett a MOL-csoport számára. A jelenlegi számok alapján pedig egyelőre nem látszik, hogy a társaság rövid távon nyereségessé tudná tenni a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszert.
