Még mindig Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar

A Forbes 2013 óta minden évben listázza a leggazdagabb magyarokat és megbecsüli azok vagyonát, az idei lista viszont azért különleges, mert a 16 évig tartó nemzeti együttműködés rendszerének utolsó évében fennálló viszonyokat örökíti meg. A korábbi hagyománnyal ellentétben idén a listán nem az ötven, hanem a száz leggazdagabb magyart mutatták be. A rangsor elején ez évben nem történt érdemi változás, viszont a jövőben az új kormány korrupcióellenes intézkedései és felülvizsgálatai jelentősen átírhatják majd a jelenlegi felállást, a vagyonadóról nem is beszélve.

1. Mészáros Lőrinc és családja

A listát továbbra is Orbán Viktor gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc vezeti. Vagyona a 2025-öshöz képest arányaiban nem sokat változott, 1749,1 milliárd forintról 1785,7 milliárdra gyarapodott. Cégeinek száma nagyjából ötszázra nőtt, az utóbbi másfél évtizedben agresszívan terjeszkedett a bankszektorban, az agráriumban, az építőiparban, az élelmiszeriparban, a turizmus és az energetika területén.

A kormányváltás óta nem változott radikálisan a Mészáros-érdekeltségek helyzete, a kisebb mértékű erodálás viszont megkezdődött. A tőzsdei zászlóshajónak számító Opus Global Nyrt. bevétele bár 22 százalékkal csökkent, de így is rekordmértékű, 51,5 milliárdos adózott eredménnyel zárta a 2025-ös évet.

Hogy végül mennyiben befolyásolja a jövőben Mészáros üzleti érdekeltségeit a Magyar Péter által belengetett Tisztítótűz művelet, az egyelőre kérdéses. Az viszont egyértelmű, hogy az új politikai vezetés üzengetés szintjén Mészárost nevezte meg a szeptember elsején induló NVVH első számú célpontjaként.

2. Csányi Sándor

Csányi Sándor igazi veteránnak számít a milliárdoslistán, ő az, aki évtizedek óta sikeresen veszi az összes akadályt, ami elé kerül, legyen szó mesterségesen felduzzasztott konkurensekről (MBH Bank) vagy az üzleteinek keresztbe tevő politikusokról. Csányi vagyonának jelentős részét nem az OTP adja, hanem az agrárbirodalma. A Bonafarm-csoport gyengélkedése húzta lefelé idén a vagyonát: bár valamennyivel kisebb lett a korábbi gazdaglista óta, így is összesen 649,7 milliárd forint vagyont becsült a Forbes. Mészárosékhoz hasonlóan a Scope hitelminősítő Csányiék érdekeltsége közül a Bonafarmot és a Pick Szegedet is leminősítette, a gyengébb eredmények, a növekvő adósság és a jelentős beruházások miatt, így távolabb kerültek a befektetésre ajánlott kategóriától.

Csányi megkerülhetetlenségét jól ábrázolja az is, ami az OTP-részvényekkel történt április 12-e után: az árfolyam kilőtt, az egész magyar tőzsde egyik legjobb teljesítményét nyújtotta 2026 első hat hónapjában. A bankcsoport pedig már bőven nem magyar sikersztori: ha az OTP csoportszintű eredményét vizsgáljuk, a konszolidált profit 70 százaléka külföldről, tíz másik országból érkezik.

3. Felcsuti Zsolt

Az ipari befektetésekből, valamint alkatrész- és gépgyártásból meggazdagodó milliárdos sztorija ritkaságnak számít Magyarországon. Nincs köze a NER-hez, nem üzletel állami szervekkel, legfontosabb érdekeltsége, az MPF Holding 99 százalékban a külpiacokra fókuszál. A topmilliárdosokkal ellentétben így érdekeltségeit nem befolyásolja az áprilisi kormányváltás, helyette a külgazdasági folyamatok alakítják sorsukat. Több mint harminc országba értékesítenek, a cég központja jelenleg a német–svájci határnál fekvő Schaffhausenben van. 2025-ben 1,4 milliárd eurós árbevétellel és 126 millió euró adózás előtti eredménnyel zárták az évet. Felcsuti vagyonát 587,6 milliárd forintra becsülte a Forbes.

Az eredeti vállalkozást még apja, Felcsuti Csaba alapította a hetvenes években, majd a rendszerváltás után fia is bekapcsolódott, aki műszaki vénáját a Svájcban szerzett értékesítési és közgazdász tapasztalatokkal vegyítette. A cégcsoport három fontos pillére a hűtő- és fűtőberendezéseket és hőszivattyúkat, alkatrészeket gyártó FÉG-HVAC, a csiszolástechnikai és szerszámipari Widenta és az iparcikkeket gyártó és forgalmazó MPF Meta.

Forrás: Telex