Az első komoly próbatétel
A politikában sokszor nem maga a döntés jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, amikor a körülmények hirtelen próbára teszik azt. A Tisza-kormány számára most könnyen elérkezhet egy ilyen pillanat.
Néhány nappal ezelőtt megszűnt a benzinárstop. A döntés mögött világos gazdasági logika állt: az áraknak a piaci viszonyokat kell tükrözniük, nem pedig mesterséges korlátok között mozogniuk. Az árstopok hosszú távon torzítják a piacot, ellátási problémákat okozhatnak, és jelentős költségeket róhatnak az államra vagy a gazdaság más szereplőire. Erről az elmúlt években sok vita zajlott, de a közgazdasági érvek ismertek.
Csakhogy a politika ritkán működik tankönyvek szerint.
Miközben Magyarország visszatért a piaci üzemanyagárakhoz, a világ ismét a Közel-Keletre figyel. Ha a Hormuzi-szoros körüli feszültség tartós marad, és az olaj világpiaci ára tovább emelkedik, annak hatása néhány napon belül a magyar benzinkutakon is megjelenhet.
És itt kezdődik a valódi politikai kihívás.
Nem azért, mert a kormány okozná a drágulást. A világpiaci olajár alakulását Budapest nem tudja befolyásolni. A problémát az jelenti, hogy a választók szemében könnyen összekapcsolódhat két egymást követő esemény: előbb megszűnik a benzinárstop, majd röviddel később emelkedni kezdenek az árak. A közvélemény sokszor nem a kiváltó okot, hanem az időbeli egybeesést érzékeli.
Ez az első olyan helyzet, amikor a Tisza-kormánynak nemcsak gazdasági, hanem politikai értelemben is meg kell védenie a piaci működés mellett hozott döntését. El kell tudnia magyarázni, hogy a világpiaci folyamatok és a hazai kormányzati intézkedések nem ugyanazt jelentik, még akkor sem, ha a pénztárcánk szempontjából egyszerre jelentkeznek.
Éppen ezért a következő napok nemcsak az olajpiacról szólnak majd, hanem a kormány hitelességéről is. Arról, hogy képes-e következetesen kitartani egy gazdaságpolitikai irány mellett akkor is, amikor annak rövid távon politikai ára lehet.
A kormányzás egyik legnehezebb feladata ugyanis nem az, hogy népszerű döntéseket hozzon, hanem az, hogy a szükséges döntések következményeit is vállalja. Ha valóban a kiszámíthatóbb és piaci alapú gazdaság felé szeretnénk elmozdulni, akkor az első komoly nemzetközi válsághelyzetben dől el, mennyire erős ez az elköteleződés.
Mert a mostani történet valójában nem a benzinről szól. Hanem arról, hogyan reagál egy új kormány arra, amikor a világ váratlanul próbára teszi az első fontos gazdaságpolitikai döntéseit.
