Teljesen kettészakadt az egészségügy: egyre súlyosabb a háziorvoshiány Magyarországon
Magyarországon egyre mélyül az egészségügyi rendszer válsága: sem az állami, sem a magánellátás nem rendelkezik elegendő orvossal és szakdolgozóval. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke szerint az országban jelenleg 940 praxis betöltetlen, és csak az elmúlt egy évben 114 újabb helyen maradt háziorvos nélkül a lakosság. A helyzet 2025 januárjától tovább romlik, újabb hét praxis marad ellátatlanul.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint Pest vármegye vezeti a statisztikát 247 üres körzettel, míg Budapest a második helyen áll 191 betöltetlen háziorvosi praxisával. Jelentős hiány tapasztalható Borsod-Abaúj-Zemplén (104), Jász-Nagykun-Szolnok (74) és Győr-Moson-Sopron (71) vármegyékben is. A helyzet különösen a perifériákon súlyos, ahol a legnagyobb a gyermekorvoshiány: közel 150 gyermekorvosi praxis üres jelenleg.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos látta el a betegeket, számuk egyetlen év alatt 144 fővel csökkent. Egy háziorvosra átlagosan 1710 beteg jut, ami 40 fővel több, mint az előző évben. Az alapellátás rendelői a határaikat feszegetik, miközben az egészségügyi rendszer egészében 8400 betöltetlen állás van: ezek közel fele szakdolgozói, egynegyede orvosi pozíció.
A rendszer túlterheltsége a műtéti várólistákon is tükröződik: jelenleg legalább 32 ezren várnak több mint két hónapja egy-egy beavatkozásra. A hiány nem csupán a közvetlen betegellátásban, hanem a teljes struktúrában érezteti hatását. A legtöbb betöltetlen orvosi állás Borsod-Abaúj-Zemplén, míg a legkevesebb Baranya vármegyében található.
Miközben az állami ellátórendszer folyamatosan veszít erőforrásaiból, a magánszektor további növekedése várható. Egyre többen fordulnak magánorvosokhoz, mert nem tudják kivárni a hosszú várólistákat. Az OECD egészségügyi országprofilja szerint Magyarországon már 2021-ben az egészségügyi kiadások 25 százalékát a lakosság saját zsebből fizette, ami jóval meghaladja az uniós 15 százalékos átlagot.
Az adatok és a szakértők véleménye egyértelműen jelzik: Magyarországon az egészségügyi rendszer kettészakadása nem csupán közelgő veszély, hanem már most is valóság. Az állami ellátás folyamatos eróziója mellett a magánegészségügy válik az egyetlen gyors és hatékony alternatívává, de ez csak azok számára elérhető, akik képesek megfizetni a magánellátás költségeit. A rendszer fenntarthatatlansága egyre nyilvánvalóbb, miközben az állami egészségügy továbbra is megoldatlan strukturális problémákkal küzd.
