„Villám-villamosok” Budapesten? Igen, de nem minden áron
Vitézy Dávid ismét előállt egy ambiciózus közlekedésfejlesztési tervvel: gyorsítsuk fel Budapest villamosait! Első pillantásra ez egy logikus és támogatandó elképzelés, hiszen egy gyorsabb villamoshálózat vonzóbb lehet az utasok számára. A probléma csak az, hogy a közlekedéspolitikában semmi sincs ingyen – ha valahol nyerünk, máshol veszítünk. Márpedig a most felvázolt villamosgyorsítási intézkedések egy része olyan áldozatokkal járhat, amelyek miatt könnyen megkérdőjelezhető, hogy megéri-e az egész.
A villamosok gyorsításának egyik kulcsa a lámpaprogramok átalakítása lenne, hogy a villamosok kevesebb pirosat kapjanak, ezzel csökkentve a menetidőt. Ez egy közlekedési szakemberek által is gyakran javasolt eszköz, amely bizonyos esetekben valóban javíthatja a közlekedés hatékonyságát. A bökkenő csak az, hogy a közlekedési lámpák nem varázslatok – ha a villamosnak előnyt adunk, az azt jelenti, hogy valaki más hátrányt szenved. A keresztező forgalomnak, legyen szó autókról, buszokról vagy gyalogosokról, hosszabb várakozási idővel kell számolnia. Ha pedig a villamos mindenhol prioritást kap, azzal könnyen újabb közlekedési dugók és torlódások keletkezhetnek, amelyek összességében a közlekedési rendszer egészére nézve inkább hátrányosak, mint előnyösek.
A másik gyakran emlegetett módszer a megállók „ésszerűsítése”, vagyis hogy kevesebb helyen álljon meg a villamos. Ezt persze nem megszüntetésnek hívják, hanem összevonásnak – hiszen így kevésbé tűnik drasztikusnak. De attól, hogy egy megállót máshova helyezünk át vagy egy közeli másikkal összevonunk, a változás még ugyanaz marad: az utasok egy részének hosszabb gyaloglásra lesz szüksége ahhoz, hogy elérje a villamost. Ez különösen problémás lehet az idősek, a mozgásukban korlátozottak vagy a kisgyermekesek számára, akiknek minden plusz lépés nehezebbé teszi a mindennapi közlekedést.
És itt jön a kérdés: megéri-e a villamoshálózat gyorsítása, ha közben csökken az elérhetőség? Mennyire indokolt a változtatás, ha az utasok egy része rosszabb helyzetbe kerül, csak azért, hogy a villamos végállomástól végállomásig 36 másodperccel gyorsabban érjen oda? Valóban ez a budapesti közlekedés legégetőbb problémája?
A villamoshálózat fejlesztése elengedhetetlen, de nem biztos, hogy az elsődleges cél a sebesség növelése kellene, hogy legyen. Inkább az utaskomfort, a menetrendi pontosság és a hálózat bővítése az, ami valóban hosszú távon javíthatja a tömegközlekedés színvonalát. Ha Budapest villamosai valóban jobbak és vonzóbbak akarnak lenni, akkor a döntéshozóknak előbb azzal kellene foglalkozniuk, hogy megbízhatóbb, kényelmesebb és könnyebben elérhető szolgáltatást nyújtsanak az embereknek – nem pedig azzal, hogy egy-egy vonalon néhány másodpercet faragjanak a menetidőből, miközben kellemetlenségeket okoznak az utasoknak.
