Karácsony Gergely: konszenzus volt az FKT ülésén, a parkolási rendszer átalakításából sem engednek
Konszenzussal születtek meg az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első döntései – erről Karácsony Gergely főpolgármester beszélt az FKT csütörtöki ülését követően, a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón. A főpolgármester szerint valamennyi napirendre került kezdeményezés bírta mind a főváros, mind a kormány támogatását.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy az FKT konszenzusos testület, így csak olyan ügyek kerülhetnek elé, amelyekben a két fél előzetesen képes közös álláspontot kialakítani. Úgy fogalmazott, a csütörtöki ülésre olyan javaslatcsomaggal érkeztek, amely összességében mindkét oldal támogatását élvezi.
A főpolgármester szerint az új politikai helyzet lehetőséget teremt arra is, hogy olyan, hosszú ideje fennálló problémákhoz nyúljanak hozzá, amelyek megoldását korábban intézményi vagy politikai érdekek akadályozták. Példaként említette a 133-as busz esetét, amely jelenleg nem közlekedik tovább néhány száz métert Érd központjáig. Karácsony szerint az ilyen, történetileg kialakult, de mára nehezen indokolható helyzeteken túl kell lépni.
Az egyik legnagyobb vitát ugyanakkor a budapesti parkolási rendszer tervezett átalakítása váltotta ki. A megállapodás alapján a jelenlegi, kerületenként működtetett rendszer helyett egységesebb, fővárosi szintű parkolási rendszer kialakítása kezdődhet meg. Ehhez jogszabály-módosításokra is szükség lesz, amelyekre a kormány tesz majd javaslatot az Országgyűlésnek. A tervek szerint a parkolásból származó bevételeket elkülönítetten kezelnék és útfelújításokra fordítanák.
Karácsony Gergely élesen bírálta a jelenlegi rendszert. Szerinte a parkolási bevételek a legjobb esetben is „elpárolognak” a kerületi költségvetésekben, rosszabb esetben pedig nem kellően hatékony vagy akár korrupt működésben tűnnek el. A főpolgármester azt mondta, érti a kerületi polgármesterek ellenállását, hiszen számukra a jelenlegi rendszer fenntartása pénzügyi érdek lehet, ugyanakkor szerinte Budapest egészének érdeke egy átláthatóbb és kiszámíthatóbb modell létrehozása. Több kerületi polgármester ugyanakkor nyilvánosan tiltakozott a parkolási bevételek központosítása ellen.
A főpolgármester vállalást tett arra is, hogy az egységes rendszerrel a jelenlegi parkolás-üzemeltetési költségeket a felére csökkentik. Karácsony szerint az autósok évente nagyságrendileg 10 milliárd forintot fizetnek a parkolás működtetésére, miközben ennek több mint fele az üzemeltetés költségeire megy el. A tervek szerint ezt egy egységes, korszerű technológiákra épülő rendszerrel jelentősen mérsékelnék.
Az FKT ülésén Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is képviselte a kerületi szempontokat. Karácsony beszámolója szerint Baranyi hosszasan érvelt a tervezett változtatással szemben, de sem a főpolgármestert, sem Magyar Péter miniszterelnököt nem tudta meggyőzni arról, hogy le kellene mondani a parkolási rendszer átalakításáról. A kormány és a főváros megállapodása alapján így a parkolás egységesítésének előkészítése folytatódik.
A főváros pénzügyi helyzete szintén kiemelt témája volt az ülésnek. A kormány egyszeri 120 milliárd forintos támogatást biztosít Budapestnek, miközben a főváros eláll az előző kormánnyal szemben, a szolidaritási hozzájárulás vitatott mértéke miatt indított perektől. A megállapodás része az is, hogy a következő évre újragondolják a szolidaritási hozzájárulás rendszerét.
Karácsony Gergely szerint az lenne az ideális, ha Budapestnak egyáltalán nem kellene szolidaritási hozzájárulást fizetnie, ugyanakkor jelezte, hogy elfogadható kompromisszum lehet számára a rendszer érdemi átalakítása. Hangsúlyozta, hogy olyan megoldásra van szükség, amely nem kizárólag Budapest, hanem az egész önkormányzati rendszer számára könnyítést jelent.
A megállapodás értelmében költségvetési felügyelő is érkezik a fővároshoz. Karácsony szerint ennek kifejezetten örülnek, mert így külső szereplő számára is világossá válhat, milyen pénzügyi körülmények között működtették az elmúlt években Budapestet. A fővárosnak emellett jövőre mintegy 20 milliárd forintos megtakarítást kell elérnie, amit a főpolgármester nehéz feladatnak nevezett, ugyanakkor azt ígérte, hogy a közszolgáltatások mennyiségét és minőségét nem kívánják csökkenteni.
A csütörtöki megállapodások ennél szélesebb körűek: új alapokra helyeznék Budapest és az agglomeráció közösségi közlekedésének finanszírozását, amelyben az állam és a főváros fele-fele arányban vállalna szerepet, továbbá közös struktúrában folytatnák a rákosrendezői terület fejlesztésének előkészítését is.
Karácsony Gergely jelezte azt is, hogy az FKT-ban megszületett megállapodások közül több a Fővárosi Közgyűlés hatáskörét is érinti, így azok végrehajtásához további döntésekre lesz szükség. Az első ülés ugyanakkor a főpolgármester értékelése szerint azt mutatta, hogy a kormány és Budapest vezetése több, hosszú ideje vitatott kérdésben is képes közös álláspontot kialakítani.
