Egymás után mondanak fel a bírósági dolgozók az elképesztően alacsony fizetések miatt

Sorra távoznak a bírósági dolgozók az alacsony, egyre inkább versenyképtelen fizetések miatt. Az illetmények már második éve nem emelkednek, a bírósági dolgozók a fizetésük értékének több mint egyharmadát elvesztették az elmúlt két év leforgás alatt – írja a 24.hu.

Tizenhárom éve vagyok bíró, komoly ügyeket tárgyalok, és már egy szakmunkás is sokkal többet keres nálam. – mondta a lapnak egy törvényszéken dolgozó, neve elhallgatását kérő bíró, aki szerint nehéz nem arra gondolni, hogy ki akarják véreztetni a bíróságokat. „Egy erkölcsileg és egzisztenciálisan is kiszolgáltatott bírói kar nem lesz képes ellátni az alkotmányos funkcióját, azaz nem jelenthet hatékony féket és ellensúlyt a kormánnyal és az Országgyűléssel szemben” – fogalmazott. Hozzátette:

Egy fáradt, kiégett és megélhetési gondokkal küzdő bíró nyilvánvalóan kevéssé lesz képes tartással és erkölcsi szilárdsággal ellenállni a külső, a másik két hatalmai ág részéről érkező nyomásnak.

Azt mondja, hogy egy bírósági titkár kezdő fizetése nettó 316 ezer és 346 ezer forint között van. Sérelmezte, hogy a tárgyalóteremben, ahol ítéleteket hoznak, az összes hivatalos személy, szakértő és kirendelt ügyvéd is jóval többet keres nála és a kollégáinál. Mint írják, a bírósági tisztviselőknél is megjelent a pedagógusoknál már tapasztalt jelenség: egyre többen kapják a garantált bérminimumot, mert az illetménytáblájuk szerint még annyit sem kapnának.

Egy 1999 óta, azaz 25 éve itt dolgozó, ötödik fizetési fokozatba tartozó bírósági írnok bérének alsó határa sem éri el a garantált bérminimumot. – mondta a lapnak Szabó Sándor, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) főtitkára.

Hozzátette, a vidéki bíróságokon már megszokott, hogy egy új gyár érkezésével rengetegen felállnak. „Bármily meglepő, de már a fegyveres testületeknek is komoly az elszívó hatásuk, a mi törvényszékünkről például jó páran elmentek a büntetés-végrehajtáshoz dolgozni.

Soha ekkora fluktuációra nem volt példa a bíróságokon a magyar jogrendszer történetében, a rendszert a működésképtelenség veszélye fenyegeti. – fogalmazott.

A problémákat mellettük az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, a Bírósági Dolgozók Szakszervezete és a Kúria elnöke is jelezte már a kormányzatnak, egyúttal tárgyalásokat kezdeményeztek az Igazságügyi Minisztériummal. A tárca szerint viszont a béremelések elmaradásáért a bírósági hivatal felelős. „Azt szeretnénk elérni, hogy a többi hatalmi ághoz hasonlóan a mi bérezésünk a bruttó átlagkereset mértékével emelkedjen, vagyis külön döntés nélkül automatikusan nőjön, mint az országgyűlési képviselőké és a miniszterelnöké. 

Ezért azt javasoltuk még tavaly nyáron az igazságügyi miniszternek, hogy a bírói illetményalap az előző évi bruttó átlagkereset 125 százaléka legyen, ami 2023-ra 13,8 százalékos emelést jelentett volna. – fejtette ki a portálnak a Mabie főtitkára.