Óriási csúsztatásokkal védi a rabszolgatörvényt az újpesti fideszes Zsigmond Barna Pál

Ugyanis van mit védenie: az újpestiek, az újpesti munkások ellen szavazott ma a Fidesz országos listáján bejutott országgyűlési képviselője, dr. Zsigmond Barna Pál, ahogy tette ezt korábban a lakás-takarékpénztárak esetében is. A Facebook-oldalán próbálja a bizonyítványát magyarázni, de még egy első osztályos is jól tudja, hogy 1 + 1 az nem 3. És az is nagyon jól látszik, hogy az összes fideszes képviselő ugyanazzal az 5 ponttal magyarázza az 1-es átlaggal rendelkező bizonyítványát, ugyanazokat a kreált paneleket használják narratívájukban.

Óriási csúsztatásokat használ a tavaszi választásokon óriásit bukó fideszes képviselő az általa felsorakoztatott 5 pontjában. Mi azért vetettünk rá egy pillantást, utánajártunk, és megpróbáljuk leírni, hogy miért igaz, ám mégsem igaz az, amivel etetni próbálja az őt követőket, újpestieket.

1. állítás: ,,A túlórát három évente kell kifizetni.” Nem igaz, ezután is havonta kell kifizetni a túlórát – állítja az erdélyi születésű újpesti képviselő. Való igaz, senki nem mondta azt, hogy nem havonta kell a túlórákért járó járandóságot kifizetni. Azonban a munkáltatóknak a jogszabály megengedi azt, hogy ezt 3 év alatt teljesítse. A munkavállaló ezentúl is havonta kapja a fizetését, de ha a munkáltató úgy dönt, hogy ő nem fizet a túlórákért, akkor 3 éve van kiegyenlítenie a számláját havi kifizetéssel. Nem hazudott a képviselő úr, csak egy hatalmasat csúsztatott, próbálta menteni a menthetőt.

(2 § Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.” – azaz ha kollektív szerződéssel van valaki alkalmazva, akkor de, három évente is elég kifizetni a túlórát.)

2. állítás: ,,Több száz túlórára kényszeríthetik az embereket.’’ Nem igaz, a dolgozó beleegyezése kell minden túlórához – írja a volt újpesti alpolgármester. Való igaz, ez így van a jogszabályban. De ha ezt komolyan is gondolja, akkor ő nem Magyarországon él, és nem 2018-ban. Mikor mondhatja Magyarországon egy munkavállaló a főnöki kérésre, hogy nem?! A felettes első dolga az lesz, hogy a HR-essel nyomtattatja a kilépő papírjait. Egy fejlettebb társadalomban, ahol van normális érdekképviselet, el tudom képzelni, hogy ez jól működik. De aki itt dolgozik, Magyarországon szeretne dolgozni, az nem teheti meg ezt a luxust, hogy ellent mond a főnökének. Egy szóval: ami itt beleegyezés, az csak egy lepapírozott folyamat.

(Ezt egy olyan országban, ahol embereket Facebook-posztok miatt is kirúghatnak: https://index.hu/…/az_allasaba_kerult_hogy_a_facebookon_az…/ A munkaerőhiány nem egyenlíti ki a cég és a munkavállaló közötti erőkülönbséget!)

3. állítás: ,,Ez a törvény sokkal több túlórát tesz lehetővé, mint más európai országokban.” Nem igaz, az európai uniós irányelv 416 óra túlórát enged meg, többet, mint az új magyar szabályozás – mondja Zsigmond Barna. Teljes mértékben igaza van. Az uniós jogszabály egy felső határt szab meg. De sehol máshol Európában nincs 400 óra a jogszabályokban engedélyezve. Ennél sokkal kevesebbek vannak, melyekre a munkavállalók „kérhetők”. Ez is egy óriási csúsztatás a fidesz-frakció, és az újpesti képviselő részéről, mellyel az embereknek meg akarják magyarázni az 1-es érdemjegyet.

(Az EU Parlament és Tanács 2003-mas irányelve (teljes magyar nyelvű szöveg: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/…) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól:
„6. cikk Maximális heti munkaidő – A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével összhangban:
b) hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát.”
Ezt lehetővé teszik… Nem előírják.)

4. állítás: ,,A szakszervezetek jogai csorbulnak.” Nem igaz, a szakszervezetek jogai változatlanok maradnak, a szakszervezetek azt sérelmezik, hogy a munkáltató szakszervezet nélkül is megegyezhet a dolgozóval – írja Facebook oldalán. Magyarországon igazi szakszervezet már nem létezik. Sajnos. Mindegyik szakszervezet vagy meg van véve kilóra, ahogyan Derce Tamás Wintermantel Zsolt által, vagy csak látszattevékenységet folytat. Gaskó például a Fogarasi úti Tesco-ban vásárolgatott, míg más szakszervezetek Budapesten tüntettek a rabszolgatörvény ellen. Márpedig a vasutasokat ugyanúgy érinti a változás, mint a győri Audi munkatársait. És hogy csorbulnak-e a szakszervezetek jogai? A jogai nem feltétlen, de tárgyalási pozíciói, valamint ázsiója mindenképpen.

(A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagjai egy szóval nem beszéltek a saját jogaikról: a munkavállalók miatt tartják elfogadhatatlannak a ma elfogadott módosítást. Az MASZSZ honlapjáról: https://www.szakszervezet.net/…/1311-johet-az-evi-negyszaz-…)

5. állítás: „Mostantól hatnapos a munkahét.” Nem igaz, természetesen a munkahét ezentúl is öt napos lesz – jelenti ki az erdélyi jeges sportokért felelős kormánymegbízott. Igen: jogszabályok szerint a munkahét az hétfőtől péntekig tart. Annak, aki nem vállal túlórát. Azonban ha a 400 elrendelhető túlórát elosztjuk 52-vel, akkor 7,6 órát kapunk, ami majdnem heti +8 órát jelent. Mi az olvasóra bízzuk azt, hogy eldöntse, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent pontosan. A családok évében. 2018-ban.

(400 óra túlmunka, napi 8 órával számolva 50 munkanap. Ez mi, ha nem hatnapos munkahét?)

Borítókép: MTI/Kovács Tamás