
Egyre kevesebb a tűzoltó Magyarországon
Ha Budapesten egyszerre két helyen gyulladna ki a metró, amihez a legmagasabb, ötös fokozatú riasztást kellene elrendelni, akkor a jelenlegi létszám és eszközpark mellett, ezt a fővárosi tűzoltóság hivatásos állománya nem tudná teljesíteni. Hamarosan Debrecenben sem lesz elég tűzoltó az állami rendszerben, hiszen az épülő BMW-nek, majd később az akkumulátorgyáraknak is saját csapatuk lesz. Ezek a cégek nem a minimálbérhez közeli összeget kínálnak a jelentkezőknek, hanem annak majd’ másfélszeresét – summázta a Népszavának Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke.
Egy kezdő tűzoltó nettó bére nagyjából átlagosan 240-260 ezer forint – mondta a Népszavának Salamon Lajos. Ehhez jön még afféle külön jóléti juttatásként az éves ruhapénz, amelynek összege régóta nem változik, 96625 forint. Ez a keret úgy 30-70 százalékban két részre oszlik. Az előbbiből rendelik meg például a gyakorló ruhákat, amelyeket a mindennapi munkájuk során használnak, majd ennek árát levonva, ami megmarad a keretből, azt számlákkal igazolva szintén ruhaneműre költhetik. Most már ezzel a kerettel is gond van, a tavaly megrendelt kötelező gyakorló ruha ára pár hónappal később, a kiszállítás idejére drasztikusan megemelkedett, így jóval kevesebb pénz maradt saját vásárlási lehetőségként.
– Ezeket a rend-, és katasztrófavédelmi gyakorlóruhákat jellemzően a börtönökben lévő fogvatartottak szabják és varrják, ezért sem igazán értjük, miért drágultak meg 20-30 százalékkal az öltözékek. Az állam egyik zsebéből a másikba teszi az erre szánt pénzt, de úgy tűnik, út közben annak egy része elvész, másként mi lehetne a drasztikus áremelkedés oka – fogalmazott Salamon Lajos.
Hozzátette: az alacsony bérek és a nagy leterheltség miatt ez a pálya egyébként sem vonzó a fiataloknak, ha még az egyéb jóléti kiadásokat is megnyirbálják, még inkább elveszítik a lelkesedésüket azok is, akik esetleg családi indíttatásból ezt a hivatást választanák.
Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc környékén sorra épülnek a gyárak, nagyüzemek, s nem minimálbért kínálnak egy pályakezdőnek, miként azt az állam teszi, hanem négy-ötszázezer forintos szakmunkásbért, s egyéb kedvező juttatásokat. Tűzoltóként is vonzóbb egy ilyen gyárban dolgozni, hiszen a 24 órás szolgálat után itt is van 48 óra pihenőidő, aminek egy részében szintén lehet másodállásban pénzt keresni. Bár ez a fajta „öntúlhajszolás” a jóléti államokra nem jellemző, ott a 48 órás pihenőidőt valóban regenerálódással – sportolással, pihenéssel kell tölteni –, igaz, ott nem is kell „fusizni” hogy kijöjjön egy fizetés, amiből már el lehet tartani a családot.
Mióta megszüntették a korkedvezményes nyugdíjat, már nemcsak bővíteni, hanem megtartani is nehéz a létszámot. Hatvan éves korukban rendelkezési állományba kerülhetnek a tűzoltók is, ami azt jelenti, hogy nem kell az első vonalban dolgozniuk. Ám sokkal inkább azt mérlegelik, hogy ötven éves koruk környékén pályát módosítanak, és az utolsó aktív éveiket már egy olyan cégnél töltik el, ahonnan magasabb fizetést vihetnek haza. Ezt a lemorzsolódás sokak szerint csak úgy lehetne mérsékelni, ha visszaállítanák a szolgálati nyugdíj lehetőségét.
Mások szerint a béreket azzal is lehetne emelni a katasztrófavédelemnél, hogy leépítik a felduzzasztott vezetői létszámot. – Nálunk annyi tábornok jut a testületre, amennyivel Amerikában már háborút nyernek – fogalmazott a lapnak egy nyírségi tűzoltó.
Forrás: Népszava