Címke: Tanács Zoltán

Hat feljelentést tett a Tudományos és Technológiai Minisztérium, miután csaknem 20 milliárd forint értékű állami informatikai szerződés és kifizetés átvilágítása során súlyos szabálytalanságok gyanúja merült fel. A vizsgált ügyek között milliárdos szerződések, vitatható teljesítések, indokolatlanul magas díjak és különös elszámolások is szerepelnek – közölte szombaton Tanács Zoltán miniszter. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy több állami informatikai beruházás és beszerzés kapcsán is felmerült a közpénzek nem megfelelő felhasználásának lehetősége. A minisztérium ezért hat feljelentést tett, és a hatóságoktól annak tisztázását várja, hogy történtek-e bűncselekmények, keletkezett-e vagyoni hátrány, illetve minden esetben valós és megfelelően igazolt teljesítések álltak-e a kifizetések mögött. A legsúlyosabb kérdések a DATRAK Kft. és a Sagemcom Magyarország Kft. közötti szerződésekkel kapcsolatban merültek fel. A két társaság között 2020 és 2026 között tíz szerződéses jogviszony jött létre, amelyek névleges összértéke meghaladja a 12 milliárd forintot. A minisztérium szerint több projektben ismétlődő fejlesztési és integrációs feladatok, magas szakértői díjak, valamint jelentős minimumlehívási kötelezettségek szerepeltek. Felmerült annak lehetősége, hogy bizonyos munkákért többször is fizethettek, miközben egyes feladatok akár garanciális vagy hibajavítási kötelezettség alá is tartozhattak. Több kifizetés esetében a teljes körű alátámasztó dokumentáció is hiányzott. Ugyancsak a DATRAK-hoz kapcsolódik a YAZOO-Systems felé teljesített 53 átutalás ügye, amelyek összértéke megközelíti a 2,9 milliárd forintot. A tárca közlése szerint az átvilágítás során nem sikerült minden esetben meggyőződni arról, hogy a kifizetések mögött tényleges, megfelelően dokumentált és piaci értékű teljesítések álltak. Ennek tisztázása már a hatóságok feladata lesz. A Pro-M informatikai beszerzéseinél szintén milliárdos nagyságrendű szerződéseket vizsgálnak. Két egymásra épülő hálózatfejlesztési megállapodás együttes értéke nettó 2,54 milliárd forint volt. A minisztérium szerint a jelentős áremelkedések és egyes eszközök kiugró beszerzési árai miatt indokolt megvizsgálni, hogy a szerződésekben szereplő összegek megfeleltek-e a piaci viszonyoknak, illetve arányban álltak-e a ténylegesen beszerzett eszközök és szolgáltatások értékével. Külön figyelmet kapott a Digitális Kormányzati Ügynökség egyik külső megbízottjának díjazása is. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján az érintett személy 40 hónapon keresztül havi bruttó 3,9 millió forintot kaphatott, ami összesen akár 156 millió forintot jelenthetett. A minisztérium szerint ugyanakkor a teljesítésigazolásokból több esetben nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan milyen munkát végzett ezért az összegért. A vizsgálatok egyik legszokatlanabb részlete a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elszámolásaiból derült ki. A minisztérium tájékoztatása szerint a kiadások között luxusszállodai lakosztály, éttermi fogyasztások, bor, gin, ajándékutalványok, ékszerek, prémium élelmiszerek, sőt egy felnőtteknek szánt társasjáték is szerepelt. A hatóságoknak azt kell megállapítaniuk, hogy ezek a vásárlások valóban az állami feladatellátást szolgálták-e, és elszámolásuk megfelelt-e a jogszabályoknak. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és az Areus közötti, több mint kétmilliárd forintos informatikai szerződés szintén az átvilágítás tárgyát képezi. Ennél a projektnél a többszöri szerződésmódosítások, az új támogatási, licenc- és üzemeltetési díjak, valamint a határidők ismételt csúszása vetett fel kérdéseket. A minisztérium szerint tisztázni kell, hogy a többletköltségek indokoltak voltak-e, és a kifizetések mögött milyen tényleges teljesítések álltak. A tárca emellett a nemzeti adatvagyon kezeléséhez szükséges kulcsszolgáltató rendszer beszerzési gyakorlatát is kifogásolta. A magas fejlesztési és havi konfigurálási díjak, a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás, valamint a szerződésmódosítások és a fizetési ütemezés egyaránt olyan körülmények, amelyek további vizsgálatot indokolhatnak. Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy a feljelentések célja a közpénzek felhasználásának tisztázása. A minisztérium azt várja az illetékes hatóságoktól, hogy állapítsák meg, történt-e hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény, és amennyiben igen, mekkora vagyoni hátrány érhette az államot. A hat feljelentés önmagában még nem jelenti a bűncselekmények megállapítását: a minisztérium által feltárt körülmények egyelőre gyanúkat és tisztázandó kérdéseket jelentenek. A büntetőjogi felelősség megállapítása a hatósági eljárások eredményétől függ. Az ügyek ugyanakkor jelentős közpénzfelhasználást érintenek, így a vizsgálatok egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a milliárdos állami informatikai megrendelésekért ténylegesen milyen szolgáltatásokat és fejlesztéseket kapott az állam.