Papíron egyre gazdagabbak a magyarok, de a valóság árnyaltabb képet mutat
A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona történelmi csúcsra jutott, meghaladva a 90 ezer milliárd forintot. A háztartások pénzügyi eszközei is rekordszintre emelkedtek, túllépve a 106 ezer milliárd forintot. Az elmúlt három évben a nettó pénzügyi vagyon közel 50 százalékkal nőtt, éves összevetésben pedig 14 százalékos volt a bővülés, ami messze meghaladja az infláció mértékét.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ugyanakkor óvatosságra int az adatok értelmezésében. Bár a számok impozánsak, nem jelentenek automatikusan életszínvonal-emelkedést minden háztartás számára. A jegybanki statisztikák ugyanis nem tükrözik a vagyon rendkívüli mértékű koncentrációját: a lakossági pénzügyi vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében van.
Emellett módszertani sajátosságokra is felhívja a figyelmet: míg az ingatlanok értéke nem számít bele a pénzügyi vagyonba, addig a vállalkozásokban lévő tulajdonrészek igen. Ez pedig torzíthatja a képet, hiszen egy vállalkozás értékesítése korántsem olyan egyszerű, mint egy lakás eladása. A nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések a háztartások vagyonának több mint 30 százalékát teszik ki, és ezek nem feltétlenül jelentik azt, hogy ez a vagyon könnyen mozgósítható lenne.
Ha a statisztikák mögé nézünk, kiderül, hogy a háztartások 90 százaléka mindössze 24 251 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkezik. Ez ugyan átlagosan 6,6 millió forintnyi vagyont jelent, de még ezen belül is óriási a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb rétegek között.
A felmérések tovább árnyalják a képet. Az OTP Öngondoskodási Index szerint a válaszadók 21 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, míg a CIB Bank adatai szerint a megkérdezettek 41 százaléka egyáltalán nem rendelkezik félretett pénzzel. Az MBH Bank kutatása szerint minden negyedik ember a megélhetési költségek vagy hiteltörlesztések miatt nem tud megtakarítani.
Ennek ellenére van némi ok az óvatos optimizmusra. A lakossági hiteligény növekedése arra utal, hogy az infláció mérséklődése után sok család mer ismét beruházásokba fogni. Az Erste Bank felmérése szerint 2024-ben a megtakarításra képes magyarok átlagosan havi 46 135 forintot tudtak félretenni, ami több mint kétszerese a 2019-es szintnek.
A számok tehát egyértelműen mutatják, hogy a magyar háztartások pénzügyi helyzete javuló tendenciát mutat, de a statisztikai átlagok mögött óriási különbségek húzódnak meg. A felszínes optimizmus helyett érdemes mélyebbre ásni, és felismerni, hogy a növekvő számok nem mindenki számára jelentenek valós anyagi gyarapodást.
